Új korszak a pénzügyekben: az AI-ügynökök kezelhetik a befektetéseket
A blokklánc-technológia mára túlmutat a kriptovalutákon: a tokenizáció révén részvények, értékpapírok és fizikai vagyonelemek kerülhetnek a blokkláncra, ami gyorsabbá, költséghatékonyabbá és átláthatóbbá teszi a pénzügyi műveleteket. A fejlődés következő szakaszában mesterséges intelligencia alapú ügynökök végezhetik a befektetések kezelését, a piacfigyelést és a tranzakciók lebonyolítását – ehhez azonban szigorú engedélyezési eljárásokra van szükség.
Magyarország új pályán a kripto-ökoszisztémában
Magyarországon a kriptovaluták szabályozása jelentős változáson ment keresztül: a korábbi validátori rendszert eltörölték, ami új utakat nyit a hazai ökoszisztéma előtt. A CoinCash társalapítója és ügyvezetője, Mogyorósi Attila szerint a vállalat megszerezte az európai MiCA-engedélyt, ami azt jelzi, hogy a kripto szabályozott eszközosztállyá vált. Hozzátette: a Wall Streetről jelentős tőkebeáramlás indult meg a kriptopiacon, ami cáfolja a korábbi, lufira vonatkozó kritikákat.
Az AI és a blokklánc találkozása
Mogyorósi Attila szerint az AI és a blokklánc egyik legfontosabb találkozási pontja, hogy a mesterséges intelligencia által végzett munka automatizáltan monetizálhatóvá válik: egy kriptotárcával rendelkező AI-ügynök képes lehet a szolgáltatásaiért fizetést fogadni. Ebből egy évtizeden belül akár meghatározó gazdasági és kereskedési platform is kialakulhat. Kiemelte azonban, hogy a kontroll elengedhetetlen: az AI-ügynököknek jogi és pénzügyi keretekre, valamint meghatalmazásra van szükségük.
Kísérleti programok és engedélyezési kihívások
Október 20-án a Mastercard korai hozzáférést biztosított az Agent Pay for Machines szolgáltatáshoz a Coinbase, a Base, a Cloudflare és más partnerek részvételével. A demonstráció során egy mesterséges intelligencia alapú ügynök kilenc fizetést hajtott végre két szolgáltatónak egy vállalkozás által jóváhagyott költségvetésen belül. Az amerikai bankok ugyanakkor számos esetben korlátozzák a harmadik fél ügynökeinek hozzáférését az ügyfélszámlákhoz, ami rávilágít arra, hogy az AI-ügynökök programozható pénz- és vagyonkezeléséhez egyértelmű engedélyekre és megbízható piaci infrastruktúrára van szükség.
Kulcskérdések a felhatalmazás körül
Az AI-ügynökök működésével kapcsolatban számos kérdés merül fel: pontosan mire kapott felhatalmazást az ügynök, mely eszközökre, ügyfelekre és tranzakciós limitekre vonatkozik a meghatalmazás, ki avatkozhat be vagy vonhatja vissza azt, valamint megállapítható-e, ki hagyta jóvá egy műveletet és ki felel, ha hiba történik. Ezekre a technológiának és a jogi szabályozási struktúrának egyaránt választ kell adnia.
Új ellenőrzési mechanizmusok jönnek
Egyre több szolgáltató jelenik meg, amely az ellenőrzési mechanizmusokat működőképessé teszi a pénzügyi intézmények és platformok között. Edwin Mata, a tokenizációs szolgáltató Brickken vezérigazgatója és társalapítója szerint az AI-ügynökök az információk elemzésétől a pénzügyi tranzakciók kezdeményezéséig egyre fontosabb szerepet játszhatnak, ezért az intézményeknek meg kell határozniuk, hogy mit tehet egy szoftver, kinek a felhatalmazása alatt működik, és ki a felelős, ha valami rosszul sül el. A kereskedelmi megoldások kiterjednek az eszközök kibocsátásának és menedzselésének megkönnyítésétől egészen addig, hogy a szoftverek a meghatározott engedélyeken belül kezeljék azokat. A szélesebb körű tőkeallokációhoz ellenőrzésekre lesz szükség a befektetők jogosultsága, a tranzakciós limitek és az elszámolás tekintetében, egyértelmű különbséget téve az ügynök által javasolt intézkedés és a végrehajtására felhatalmazott személy között.