Budapesti M3-as metró: Káposztásmegyerig való meghosszabbítás a jövőben
A fővárosi közlekedés fejlesztése érdekében a Káposztásmegyerig tartó M3-as metróvonal meghosszabbításának terve régóta napirenden van. A lakótelep infrastruktúrája és a közlekedési igények figyelembevételével a kormány kiemelkedő jelentőségűnek tartja ezt a projektet, ám a megvalósítás összetett kihívásokkal jár.
A tervezett hosszabbításhoz szükséges, hogy a fővárosi önkormányzat összesen 24 ingatlan tulajdonjogát megszerezze, amelyek között szociális bérlakások, családi házak és üzletek is találhatók. A kisajátítási folyamat, amelyet a Budapesti Fővárosi Vagyonkezelő Központ koordinál, már most is bonyolultnak tűnik, hiszen a tulajdonviszonyok rendezése nem megy zökkenőmentesen, különösen, hogy van olyan ingatlan, amely éppen örökösödési eljárás alatt áll.
Az ingatlanok bérletének és tulajdonjogának megszerzésére vonatkozóan a 2021-es tervezői költségbecslés szerint 2,8 milliárd forintra lett volna szükség. Azonban a lakóingatlanok piaci árának drágulása miatt ez az összeg valószínűleg már mostanra 5 milliárd forint fölé emelkedett a piaci elemzők szerint, részben a budapesti ingatlanpiac 75-90%-os áremelkedésének következtében 2021 és 2026 között.
Bodor Ádám, a BKK mobilitási vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta, hogy a kisajátítások elhúzódása a projekt egészének megvalósítását is veszélyezteti, mivel a határidők rendkívül szorosak. A projekt a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv keretében valósulna meg, uniós források igénybevételével, amelyek elszámolásához 2029 vagy 2030 végéig kellene befejezni az összes folyamatot.
Az eredeti elképzelés szerint öt új állomás építése lett volna Káposztásmegyerig, de a legfrissebb információk szerint a megvalósításra vonatkozóan már csak a két új állomásra vonatkozó tervek maradtak aktuálisak, amelynek költsége a közelmúlt költségbecslése szerint 80 milliárd forintra rúg.
A metróvonal korszerűsítése is problémákkal küzd, hiszen a jelenlegi orosz gyártmányú metrószerelvényekkel a BKK legalább 20 évig számol. Az M3-as felújítása során a szükséges CBTC vonatvezérlési rendszert nem sikerült kiépíteni, így a már meglévő AVR rendszer marad a vonalon, további nehézségeket jelentve a jövőbeli terveknél.
Ezek a tényezők együttesen rendkívül bonyolulttá teszik a Budapest város keretein belüli infrastrukturális fejlesztéseket, és érdemes lesz figyelemmel kísérni a projektre vonatkozó jövőbeli lépéseket és fejleményeket, hogy a város lakosai végre olyan közlekedési megoldásokat élvezhessenek, amelyeket évek óta várnak.
