Négy új miniszteri biztos segíti a várólisták csökkentését az egészségügyben
Jelentősen megnőttek a várólisták a magyar egészségügyben: 2026 szeptemberében közel 39 ezer beteg várt 60 napon túl szürkehályog-, térd- vagy csípőprotézis-műtétre. Ez összesen 38 988 beteget jelent a három legnagyobb várólistán, míg júniusban ugyanezeken a listákon 35 623 beteg szerepelt, ami 9,45 százalékos emelkedést jelent néhány hónap alatt.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nyilvánosan elérhető adatai szerint szeptember 21-én szürkehályog-műtétre 6464, térdprotézisre 21 921, csípőprotézisre pedig 10 603 beteg várt 60 napon túl.
A tárcát vezető miniszter a Magyar Kórházszövetség őszi konferenciáján ismertette azokat a terveket, amelyek a betegellátás, a finanszírozás és az egészségügyi intézmények működésének több területét is érintik. A miniszter négy új miniszteri biztost nevezett meg, akik az új struktúrában kiemelt területekért felelnek: Nemes Balázs az Egészségügyi Minőségellenőrzési Hatóságért, Bognár Zsolt a sürgősségi ellátás fejlesztéséért, Szekeres György a mentális egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséért, Zahár Ákos pedig az ortopédiai-traumatológiai várólisták csökkentéséért felelős miniszteri biztos.
Októbertől új ösztönzőrendszer indul a várólisták csökkentésére
A miniszter szerint a leghosszabb várakozási idők a csípő- és térdprotézis-műtéteknél alakultak ki, különösen a térdprotézisek esetében, ezt követik a szürkehályog-műtétek. A térdprotéziseknél kifejezetten rossz a helyzet, míg a csípőprotéziseknél kezelhetőbb a várakozási idő. Ezzel párhuzamosan a magánellátás szerepvállalása is folyamatosan növekszik ezen a területen.
A várólisták ledolgozását külön miniszteri biztos, Zahár Ákos székesfehérvári főorvos segíti, aki Németországból tért haza. Október 1-jétől új, pozitív ösztönzőkre épülő rendszer lép életbe a várólisták csökkentésére: a többletteljesítményért az intézmények 1,3-szoros szorzójú finanszírozást kapnak. A többletbevétel 80 százalékát közvetlenül a műtéti csapat tagjai között kell szétosztani részletes szabályozás alapján, így a műtősnők, a sterilizálóban dolgozók, a gyógytornászok és az orvosok is részesülhetnek a többletforrásból.
A program részeként minden olyan beteget felhívnak, aki több mint 12 hónapja szerepel a várólistán, hogy ellenőrizzék: a beteg továbbra is várakozik-e, nem végezték-e el közben a műtétet máshol, illetve továbbra is szüksége van-e az ellátásra. A miniszter említett egy példát, ahol egy ilyen várólista-tisztítás után 35 százalékkal csökkent a várakozó betegek száma. A program célja, hogy 2027 végére jelentősen csökkenjenek a várakozási idők.
Betegbiztonsági események nyilvánosságra hozatala és tanulságok levonása
A betegeredmények és a minőség mérését elsőként a várólista-csökkentési programban vezetik be, ennek része lesz egy digitális műtéti panel is. A rendszer azt is méri majd, hogy a műtéti team mikor lép be a műtőbe, mikor történik meg az első bemetszés, mikor kerül le a beteg a műtőasztalról, illetve mikor szállítják az osztályra vagy az őrzőbe.
Ősszel egy Angliából származó modellt is bevezetnek, amely jogszabályban kötelezi majd az egészségügyi intézményeket arra, hogy meghatározott súlyú, váratlan betegkárosodás esetén két külön folyamatot indítsanak el: a beteg és a család tájékoztatását, valamint az esemény belső és hatósági jelentését. A beteg biztonságos ellátását követően személyes kapcsolatot kell felvenni a beteggel vagy hozzátartozójával, és bocsánatot kell kérni. A bocsánatkérés jogilag nem jelenti a felelősség vagy a műhiba elismerését. Ha a súlyos betegbiztonsági esemény hosszabb távú egészségkárosodást okoz, egyeztetést kell összehívni, amelyre a hozzátartozó a jogi képviselőjét is magával viheti.
A Semmelweis Egyetem szakembereivel közösen kidolgozott rendszerben a kórházaknak kötelező lesz regisztrálniuk az ilyen eseményeket, és azokat 24 órán belül jelenteniük kell. 48 órán belül az alapadatokat is szolgáltatniuk kell, ezt pedig okfeltáró vizsgálat és korrekciós intézkedések követik. A never eventeket kórházanként, transzparens módon nyilvánosságra hozzák az interneten, az adatok egy évig lesznek elérhetők az intézmények weboldalain.
A miniszter szerint a titkolózást és a rossz gyakorlatokat fel kell számolni. Példaként egy olyan esetet említett, amikor egy műtéti törlőkendőt a betegben felejtettek, majd másnap a páciens tájékoztatása nélkül eltávolították, és azt mondták neki, hogy csupán a sebet kellett kimosni. A hibákat nem eltitkolni kell, hanem jelenteni, hogy azokból ne csak az adott intézmény, hanem az egész magyar egészségügy tanulhasson.
