Az AI már a magyar munkahelyeken is jelen van, de a szabályozás lemaradt
A magyar dolgozók többsége már rendszeresen használ mesterséges intelligenciát a munkájában, a biztonságos alkalmazáshoz szükséges tudás és szabályok azonban jóval lassabban alakulnak ki. Egy friss hazai kutatás szerint a válaszadók 89 százaléka legalább hetente, 60 százaléka pedig naponta használ AI-t, miközben mindössze 42 százalékuk érzi úgy, hogy tudja, hogyan kellene jól alkalmazni az eszközt.
A Cubix Institute of Technology, a Hősök Tere Alapítvány és Company, valamint az ITBN közös kutatása 676 válaszadó kérdőíves megkérdezésével és fókuszcsoportos vizsgálattal elemezte, hogyan változtatja meg az AI a munkát és az azt végző embereket. Az eredményeket szeptember 24-én, az ITBN konferencián mutatták be először nyilvánosan.
Nem csak adminisztrációra használják
A megkérdezettek 86 százaléka információgyűjtésre, 70 százaléka ötletelésre és a gondolkodás támogatására, 69 százaléka pedig szövegírásra veszi igénybe az AI-t. Tisztán adminisztratív feladatokra mindössze 31 százalékuk használja. Mivel a technológia a gondolkodás korai szakaszában is megjelenik, egy ellenőrizetlen AI-válasz szakmai döntésekre is hatással lehet.
Nem az AI-tól félnek, hanem attól, hogy lemaradnak
Az adatfelvétel idején, június 15. és július 31. között mindössze a válaszadók 2 százaléka tekintett az AI-ra fenyegetésként. Ezzel szemben 56 százalékuk attól tart, hogy lemarad. Azoknál a munkahelyeknél, ahol az AI-tudás versenyelőnynek számít, 77 százalék fél a lemaradástól, míg ott, ahol nem tekintenek rá versenyelőnyként, ez az arány 38 százalék. A lemaradástól félők 56 százalékát kifejezetten lelkesíti az AI megjelenése.
A válaszadók 76 százaléka volt már bizonytalan abban, hogy szabad-e egy adott feladatot AI-val megoldani. Mindössze 36 százalékuk tudja, kit terhel a felelősség egy AI által okozott hibáért, a minta 30 százaléka pedig egyáltalán nem hallott az EU AI Actről.
A szabályzat önmagában kevés
A munkahelyek felében nincs vagy csak informális az AI-használatra vonatkozó szabályzat. A 10 fő alatti szervezeteknél 73 százalékban nincs vagy csak informális a szabályozás, míg az ezer fő feletti szervezeteknél ez az arány 23 százalék. Ahol létezik szabályozás, de az nem egyértelmű vagy a munkatársak nem követik, a biztonságérzet átlagosan 2,98 az ötfokú skálán, míg ahol egyáltalán nincs szabályzat, ott 3,01. Az érthető szabályozás viszont látható változást hoz: ott a biztonságérzet átlaga 3,34, ilyen környezetben azonban a válaszadóknak mindössze 32 százaléka dolgozik.
A vezetői kérdéseket kitöltő 224 vezető 68 százaléka aktívan foglalkozik az AI hatásaival, de csak 39 százalékuk látja úgy, hogy a szervezet érti, mi a célja az AI használatával. Ahol a vezetők szerint világos a szervezeti elképzelés, ott a munkatársak kompetenciaérzetének átlaga 3,79, ahol viszont nem egyértelmű, ott mindössze 2,70.
A közszférában nem a tudás a legnagyobb gond
A közszférában dolgozók 47 százaléka, a technológiai szektor munkavállalóinak pedig 50 százaléka mondta azt, hogy ért az AI használatához. Érthető szabályzat mellett a közszférában dolgozók mindössze 22 százaléka dolgozik, míg a technológiai szektorban 39 százalék ez az arány. Képzési támogatást a közszférában 30 százalék nem részesül, a technológiai szektorban 14 százalék.
A képzés tényleg számít, de nem mindegy, mit tanítanak
Akik jártak már AI-képzésen, 15 százalékponttal nagyobb arányban tudják, kit terhel a felelősség egy hibáért, és 11 százalékponttal nagyobb arányban érzik biztonságosnak az AI használatát. A megtévesztő AI-tartalmak felismerésében azonban mindössze 3 százalékpont a különbség a képzettek és a nem képzettek között. A rendszeres AI-használók 26 százaléka sokat bíz a mesterséges intelligenciára, miközben keveset ért belőle. Ebben a csoportban a legmagasabb a lemaradástól való félelem is, 72 százalék, és mindössze 19 százalék érzi úgy, hogy tudja, hogyan kell jól használni az eszközt.
Nem az a kérdés, használjuk-e az AI-t, hanem hogy mire
A kutatás három eltérő használati stratégiát azonosított. A kerülő távolságot tart a mesterséges intelligenciától, bizonytalan benne, vagy fontos számára, hogy a feladatot saját maga végezze el. A kiszervező feladatokat ad át az AI-nak, elsősorban időt és energiát akar megtakarítani. A kiterjesztő ötletelésre, új nézőpontok keresésére, ellenőrzésre és a saját gondolkodásának továbbfejlesztésére használja az AI-t. Az AI önmagában nem dönti el, mi történik az emberi munkával: ugyanaz az eszköz az egyik munkahelyen kiterjesztheti a gondolkodást, a másikon viszont feladatokat vehet át az embertől.
