Kismértékű korrekció a nagyvállalati bizalmi indexben
A tavaszi, rekordokat döntő optimizmus után kismértékű korrekcióval indítja az őszt a hazai nagyvállalati szektor, ám a magyar gazdaság kulcsszereplőinek bizalma továbbra is megingathatatlan – derül ki a K&H friss nagyvállalati növekedési index felméréséből.
Az országgyűlési választásokat követő időszakban mért kiugró várakozások némileg szelídültek, ám a hazai cégvezetők szilárd bizalmát jelzi, hogy a makrogazdasági részindex a korábbi, 17 pontos történelmi csúcsáról mindössze 10 pontra korrigált. Ez az érték a felmérés 12 éves történetének második legmagasabb eredménye. A vállalati alindex csupán minimális, 3 pontos módosulással jelenleg 3 ponton áll.
Az óriásvállalatok a legoptimistábbak
A makro részindexben a legkisebb vállalatoknál volt a legenyhébb a csökkenés – mindössze 5 pontnyi –, míg a nagyobb szereplőknél 10 pont körüli korrigálást regisztráltak. A növekedési kilátások terén a legbizakodóbbakká a legnagyobb, 10 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező cégek váltak: közel 40 százalékuk számít érdemi árbevétel-növekedésre a következő egy évben.
A kereskedelmi szektor makromutatója 12 pontos csökkenést mutat az előző negyedévhez képest, míg a szolgáltatói ágazat várakozásai mind a kkv-k, mind a nagyvállalatok körében erősen pozitívak maradtak. A régiók közül Közép-Magyarországon történt a legjelentősebb korrekció, 9 pontos csökkenéssel.
Bodor Tibor, a K&H vállalati üzletágának vezetője elmondta: a mostani korrekció következtében a makro várakozások szektoriális és regionális szinten is kiegyenlítettebbé váltak. A vállalati alindex 3 pontos, valamint a főindex 4 pontos korrekciója elsősorban a 4–10 milliárd forint közötti árbevételű cégek és a kereskedelem óvatosabb várakozásaira vezethető vissza.
A jövedelmezőséget befolyásoló tényezők megítélésében is elmozdulás látható: míg az előző negyedévben a cégvezetők 58 százaléka jelölte meg a kormányzati gazdaságpolitikát meghatározó elemként, ez az arány most 39 százalékra esett vissza. A cégek hároméves távlatban a rövid távúnál is kedvezőbb makrogazdasági pályával számolnak, a forint árfolyamától viszont féléves időtávon már nem várnak érdemi erősödést.
Megtorpant a fejlesztési kedv
Noha a jövőkép alapvetően pozitív, a cégek többsége továbbra sem tervez érdemi beruházásokat, ami a vállalati hiteligény stagnálásában is megmutatkozik. Ahol mégis terveznek beruházást, ott a fókusz döntően az informatikára, a digitalizációra és a termelőgépekre összpontosul.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője rávilágított a magyar gazdaság előtt álló strukturális kihívásokra. Az új beruházások értéke annyira alacsony, hogy alig éri el az elhasználódó eszközök pótlására szolgáló amortizáció szintjét, a GDP-arányos vállalati hitelállomány pedig a koronavírus-járvány óta folyamatosan csökken. A kieső beruházási teljesítményt a lakossági fogyasztás kompenzálhatja a növekedési mutatókban, ez azonban rontja az ország nettó exportpozícióját, mivel az import növekedése messze meghaladja az exportét.
A készletszintek folyamatosan emelkednek mind 2025-ben, mind 2026-ban. Az EU-s források kapcsán az elemző rámutatott: az eddigi kifizetések már megvalósult projekteket finanszíroztak, így közvetlenül a költségvetés bevételeit erősítették, az időnyomás miatt azonban az új projektek indítása a jövőben még hozhat fellendülést a beruházási piacon.
Az energiaárak tartósan magas szinten ragadhatnak. Az olaj ára a reggeli órákban 109 dollár környékén mozgott az Irán és az Egyesült Államok közötti megállapodás elmaradása miatt. Az elemző várakozásai szerint a nyersolaj a 80–110 dolláros sávban maradhat 2027-ben is, ami tartós költségterhet ró a termelő szektorra.
Kína a belső kereslet csökkenése miatt a felhalmozott termelési többletet az európai piacokra önti. Európai és hazai viszonylatban is sürgető lenne a termelékenység növelése, különösen a digitalizáció terén, mivel a kínai termékekre kivetett védővámok nem minden esetben nyújtanak majd elegendő védelmet.
A munkaerőpiacon a korábbi feszesség némileg oldódott, ám a bérdinamika 2026-ban is rendkívül magas maradt. A GDP-deflátor elemzése versenyképességi egyensúlytalanságra mutat rá: míg a pandémia kirobbanásakor a vállalatok az extra bevételeiket még be tudták építeni a profitjukba, addig 2025-ben és 2026-ban már a munkabérek növekedtek a legnagyobb mértékben. Mivel a bérnövekedést nem kísérte a termelékenység arányos javulása, Magyarország nemzetközi versenyképessége sérülhet.
Monetáris politika
Az elemző várakozása szerint a Magyar Nemzeti Bank előtt még 50–75 bázispontnyi kamatcsökkentési tér áll rendelkezésre, ennek köszönhetően a jelenlegi 5,5 százalékos alapkamat jövőre 4,75 százalékra vagy akár 4,5 százalékra mérséklődhet.
A monetáris enyhítés folytatásának kulcsfeltétele a költségvetési fegyelem: amennyiben a költségvetés októberben benyújtandó tervezete 5 százalék körüli vagy az alatti hiányt prognosztizál, az zöld utat adhat az MNB további kamatvágásainak.
