Átalakul a bankautomata-hálózat: 29 géppel kevesebb, de a kistelepülések nyerhetnek
Tóth Levente, a pénzügyi termékeket összehasonlító BiztosDöntés.hu szakértője szerint az elmúlt években két előírás alakította át a hazai bankautomata-hálózatot. Az MNB több éve kötelezte a bankokat, hogy a kibocsátott bankkártyáik alapján a fővárosban, a nagyvárosokban és a vármegyékben legalább meghatározott számú automatát üzemeltessenek.
Ehhez jött az előző kormány által kötelezővé tett telepítési program, amely kifejezetten a bankautomata nélküli falvak ellátását célozta. Eszerint 2025 végére minden 1000 főnél nagyobb, 2026 végére pedig minden 500 főnél nagyobb településen kell ATM-nek lennie. A bankoknak ezt együttesen kell teljesíteniük, nem külön-külön.
A két kötelezettség nyomán három év alatt összesen több mint 800-zal nőtt a bankautomaták száma az országban. „Azoknak a településeknek a lakói egyértelműen nyertesei az átalakulásnak, ahol eddig nem volt bankautomata, most pedig már van, vagy a közeljövőben lesz” – világított rá a pénzügyi szakértő.
A készpénz vidéken továbbra is erős. Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád vármegyében ma is a készpénz dominál, hiába terjed a kártyás fizetés. A 60 év felettiek közül tízből kettőnek ma sincs bankszámlája.
Kevesebb gép, de a forgalmas automaták maradnak
A jegybank adatai szerint június végén 5659 ATM működött az országban, 29-cel kevesebb, mint három hónappal korábban. A csökkenés azért meglepő, mert a telepítési kötelezettség továbbra is érvényben van.
Tóth Levente szerint a visszaesés mögött az állhat, hogy a bankok a kötelezettséget a hálózat bővítése nélkül is teljesíteni tudják. A falvakba kerülő új gépeket azok ellensúlyozzák, amelyeket máshol megszüntetnek. A sűrűbben ellátott területeken a bankok költségcsökkentési okokból csökkenthették az automaták számát, jelentős forgalmat és bevételt hozó ATM-et azonban nem érdekük megszüntetni. A szakértő szerint így azokat sem éri érdemi veszteség, akiknek valamivel kevesebb automatával kell beérniük.
A bankok ATM-es bevételei közben szűkülnek. Februártól havi 150 ezer helyett 300 ezer forintig ingyenes a készpénzfelvétel, és a pénzügyi szakértő szerint ez biztosan csökkentette a bankok ebből származó bevételeit. Az MNB-adatokat feldolgozó BiztosDöntés.hu szerint a második negyedévben 9,3 százalékkal kevesebb felvétel történt, mint egy évvel korábban, az átlagos összeg viszont már 126 ezer forint fölé nőtt.
A bankok az új kormányra várhatnak
Tóth Levente szerint a második negyedéves csökkenésnek más oka is lehet. „Az is elképzelhető, hogy a bankok lassították a megvalósítást, bízva abban, hogy az új kormánnyal esetleg sikerül megegyezni a kötelezettségek enyhítéséről” – mondta.
Hogy összesen hány automatára van szükség az MNB és az előző kormány előírásainak teljesítéséhez, azt az év végi adatok mutatják meg. Ez akkor változhat, ha addig enyhítenek a bankokra rótt kötelezettségeken.
A pénzügyi szakértő szerint ezek az előírások kétségtelenül csak kiadást jelentenek a bankoknak, amit nyilván igyekeznek valahol beszedni. Júliustól, a bankszámladíjak emelését tiltó díjstop lejárta után a bankok nem is tanúsítottak különösebb önmérsékletet az áremelésekben.
Ugyanakkor nagy a harc az ügyfelek számláiért, és ebbe beszállt a londoni központú, a magyar ügyfeleket sokáig litvániai cégén keresztül kiszolgáló Revolut is, amely az idén tavasszal magyar bankszámlát adott az itteni ügyfeleinek, akik már az itteni érdekeltségen keresztül kapcsolódnak hozzá. Ilyen versenyhelyzetben a költségek közvetlen áthárítását nehéz kimutatni a bankszámlák díjaiban.
Az viszont jól látszik, hogy a pénzintézetek a bankszámladíjaikkal is arra igyekeznek rábírni az ügyfeleket, hogy minél kevesebb készpénzt használjanak, és pénzügyeiket lehetőleg mobil- vagy internetbankban intézzék.
