Lesz 1000 forint a dízel?
Az energiaárak ismét szárnyalnak, a Közel-Keleten újabb front nyílt, Washington pedig akár 100 százalékos vámmal sújthatja az orosz energiát vásárló országokat. Egy energiapiaci szakértő legújabb adásában azt elemezte, mibe kerülhet mindez Magyarországnak a fűtésszámlától a költségvetésen át a tőzsdéig.
Tavaly év végére még jelentősen mérséklődtek az energiaárak, idén tavasszal azonban megtört a trend. A Hormuzi-szoros forgalmának korlátozása és az orosz finomítók elleni dróntámadások nyomán a földgáz egyéves határidős ára 25-ról 55 euró/MWh fölé, az áramé 85-ről 120 euró/MWh fölé emelkedett, a dízel ára pedig két és félszeresére nőtt. A hazai kutakon már 700 forint körül jár.
Szeptemberben ráadásul a húti lázadók szaúdi olajlétesítményeket támadtak, a Brent pedig 106 dollár fölé ugrott, mielőtt az amerikai–iráni tárgyalásokról szóló hírekre 98 dollár közelébe esett vissza.
Fizikai gázhiánytól egyelőre nem kell tartani, mert Európa az amerikai LNG-nek köszönhetően diverzifikálta a beszerzéseit. A kérdés inkább az, hogy átmeneti kilengésről vagy tartósan magasabb árszintről van-e szó, és meddig bírja a költségvetés a rezsicsökkentés fenntartását, amikor már az idei 800 milliárd forintos rezsikompenzációs alap is tovább nőhet.
A beszélgetés másik fő témája a szeptember 19-én aláírt Graham-törvény. Ez felhatalmazza az amerikai elnököt, hogy akár 100 százalékos vámot vessen ki az orosz olaj és gáz legnagyobb importőreire. A szakértő arról is beszélt, mennyire reális, hogy a szabályozás Magyarországot is eléri, és mit jelentene egy esetleges mentesség hiánya a forintra és a hazai energiaárakra.
Kitért arra a paradoxonra is, hogy egy szigorú szankció akár Ukrajnának is fájhat, hiszen Kijev részben magyar és szlovák finomítókból szerzi be a dízelt.
A befektetők is kapaszkodót kapnak: kik a nyertesei és vesztesei egy ilyen energiaársokknak, mennyire árazza már be a MOL árfolyama a megemelkedett üzemanyag-felárat, és van-e értelmes fedezeti stratégia egy magyar háztartás vagy kisbefektető számára.
