Hozzányúl a Pénzügyminisztérium a babaváró hitelekhez, alig egy hónap maradt felkészülni
Egyetlen hónap, az október maradt arra, hogy a kormány felkészüljön a babaváró hitelek kapcsán november 1-jén lejáró határidőre. Családok tízezrei várják, hogy mire jut a kormányzat a következő egy hónapban, az érintettek számára több millió forint a tét.
A Pénzügyminisztérium az Economx megkeresésére azt válaszolta: a kormány vizsgálja a lehetőségeket, az alternatívákat, feldolgozza a témában érkezett véleményeket és megkereséseket, és hamarosan meghozza döntését, figyelemmel a dátum közeledésére is. Amint a döntés megszületik, és a konkrét részletek ismertté válnak, teljes transzparencia mellett haladéktalanul tájékoztatják a közvéleményt.
A Babaváró hitelnél 2026. november 1-jén jár le az a rendkívüli haladék, amelyet a kormány azoknak a pároknak adott, akiknél az első gyermek vállalására vonatkozó ötéves határidő 2024. július 1. és 2026. október 31. között járt vagy járna le. A szabályozás ezt a határidőt egységesen 2026. november 1-jéig tolta ki, vagyis az érintettek eddig teljesíthetik a Babaváró kamatmentességének fenntartásához szükséges gyermekvállalási feltételt. A jogszabály szerint ennek megfelel többek között, ha a várandósság legalább a 12. hetét eléri, illetve meghatározott esetben az örökbefogadás véglegessé válik.
A novemberi határidő azért különösen fontos, mert azoknál, akik addig sem teljesítik a feltételt, megszűnik a kamattámogatás, és a hitel a továbbiakban kamatozó kölcsönné válik. Emellett főszabály szerint 120 napon belül egy összegben meg kell fizetniük a jogszabály szerint kiszámított kamatot, illetve ha az addig igénybe vett kamattámogatás ennél magasabb, akkor annak összegét kell visszafizetniük. A banknak a határidő lejárta előtt tájékoztatnia kell az ügyfeleket a módosuló törlesztőrészletről és az esetleges visszafizetési kötelezettségről.
A most lejáró könnyítés nem klasszikus törlesztési moratórium, vagyis nem arról szól, hogy az érintettek hónapokon keresztül nem fizettek törlesztőrészletet. A kormány a gyermekvállalási feltétel teljesítésére adott póthatáridőt hosszabbította meg előbb 2026. július 1-jéig, majd további négy hónappal november 1-jéig. A kabinet júniusban azt is jelezte, hogy a határidőt nem teljesítő családok számára enyhébb, az egyedi élethelyzeteket figyelembe vevő megoldáson dolgozik; szeptember végéig ennek részletes új szabályai még nem jelentek meg.
A jelenlegi szabályok alapján a novemberi határidő elmulasztása többmilliós azonnali terhet és közel megduplázódó havi törlesztést is jelenthet. Egy 2019 júliusában felvett 10 millió forintos Babavárónál a visszafizetendő kamattámogatás mintegy 3,8 millió forint lehet, miközben a havi részlet 45 ezerről 91–93 ezer forintra emelkedhet. A később felvett hiteleknél az egyszeri visszafizetés kisebb lehet: egy 2020-ban felvett Babavárónál körülbelül 2,57 millió forint lehet az addig kapott kamattámogatás összege.
Az MNB korábbi becslése szerint 24,7 ezer szerződésnél nem teljesült még a gyermekvállalási feltétel, az érintett hitelállomány 182 milliárd forint volt.
Barna-Szabó Tímea szociális és családügyi államtitkár korábban azt közölte, a korábbi kormányok családtámogatási rendszere lényegében azoknak kedvezett, akik már eleve kedvezőbb anyagi helyzetben voltak, miközben számos családot eladósodásba kergetett és kiszolgáltatott helyzetbe sodort. Példaként felhozta az olyan adókedvezményeket és hitelkonstrukciókat, mint amilyen a csok vagy a Babaváró. Barna-Szabó Tímea odáig ment, hogy kijelentette, a félresikerült intézkedések jelentős hatással voltak az elvándorlásra is.
A kormány célja, hogy a családpolitika és a népességpolitika túllépjen a puszta pénzosztáson és hitelkonstrukciókon. A gyermekvállalási kedv hajszolása helyett a családok jólétét, biztonságát és életminőségét kell a középpontba helyezni. A valódi változáshoz és egészséges társadalomhoz egy átfogó, kiszámítható és igazságos jóléti stratégiára van szükség: hosszú távon stabil családpolitikára, az elvándorlást megállító környezetre és a mélyszegénységben élők célzott felkarolására, az egészségi állapot javítására, a megelőzhető halálozás csökkentésére és a várható élettartam növelésére – fogalmazott a szociális és családügyi minisztérium államtitkára.
