Szalai Piroska: a december 24-i munkaszüneti nap gazdasági hatásait még tisztázni kell
Szalai Piroska szerint december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítása támogatandó cél, ugyanakkor a benyújtott javaslat gazdasági megalapozását hiányosnak tartja. A politikus erről az Economxnak beszélt.
Szalai szerint az előterjesztés jogi oldalát részletesen kidolgozták, miközben a gazdasági és a mindennapi életvitelt érintő következményekről kevesebb információ szerepel az anyagban. „Láttam, hogy jogászok dolgoztak a szövegen, de az az érzésem, hogy talán csak a jogászok dolgoztak rajta” – fogalmazott.
Milyen hatása lehet a GDP-re és a munkaerőpiacra?
Szalai szerint az általános parlamenti vita előtt szükség lenne olyan számításokra is, amelyek megmutatják, milyen hatása lehet az új munkaszüneti napnak a GDP-re, illetve hogy ez a hatás mérsékelhető-e.
Az Országgyűlés Gazdasági és Energetikai Bizottságának alelnöke a munkaerőpiaci következményeket is tisztázandó kérdésnek tartja. Arra kíváncsi, mely ágazatokban lenne szükség munkarend-átszervezésre, mekkora kiesést okozhat az intézkedés, illetve történtek-e egyeztetések az érintett munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletekkel.
A karácsony előtti kereskedelem kiemelt kérdés
Szalai külön kiemelte a kereskedelmet, ahol számos ágazat forgalmának jelentős része az év utolsó heteire koncentrálódik. Felhívta a figyelmet arra is, hogy december 24-én sok háztartás még élelmiszert, friss pékárut vagy az ünnephez szükséges utolsó termékeket vásárolja meg, és az ajándékvásárlás sem mindenkinél fejeződik be korábban.
Álláspontja szerint ezért azt is érdemes megvizsgálni, hogy az egész napos üzletzár miként változtatná meg a karácsony előtti vásárlási szokásokat és a kereskedelem működését. A politikus ugyanakkor hangsúlyozta: ezek szerinte megoldandó, nem pedig a javaslatot ellehetetlenítő problémák. Mint mondta, a cél az lenne, hogy december 24-én a családok valóban megkezdhessék az ünnepi készülődést, miközben az új szabályozás ne okozzon olyan gyakorlati nehézségeket, amelyekre előzetesen nem készültek fel.
Ellenszavazat nélkül támogatták a tárgysorozatba vételt
Az Országgyűlés Gazdasági és Energetikai Bizottsága, a kormánypárti és az ellenzéki képviselők közösen, ellenszavazat nélkül támogatta a javaslat parlamenti tárgysorozatba vételét. Az előterjesztők azzal érveltek, hogy december 24-e teljes értékű munkaszüneti nap lenne, amelyet később nem kellene egy szombati munkanappal ledolgozni. A bizottsági vitában az is elhangzott, hogy az intézkedés becsült GDP-hatása 0,1 százaléknál kisebb lehet.
A Tisza képviselői által szeptember 23-án benyújtott törvényjavaslat összesen nyolc törvényt módosítana, és már 2026-ban munkaszüneti nappá tenné december 24-ét. Az indokolás szerint a cél a munka és a magánélet egyensúlyának erősítése, valamint annak elősegítése, hogy a családok nyugodtabban készülhessenek a karácsonyra.
Egész napos boltzár – de nem mindenhol
A leglátványosabb változás a kereskedelemben következne be. A jelenlegi szabályozás főszabály szerint december 24-én 14 óráig engedi az üzletek nyitvatartását. A törvényjavaslat ezt egész napos zárva tartásra változtatná.
A boltzár ugyanakkor nem lenne teljes körű. Továbbra is nyitva tarthatnának a vendéglátóhelyek, a szálláshelyek, a virág- és édességüzletek, valamint a benzinkutak. A vasúti és buszpályaudvarokon, repülőtereken, illetve üzemanyagtöltő állomások területén működő üzletekre szintén nem vonatkozna az általános zárva tartás.
A javaslat emellett nem jelentené azt, hogy december 24-én Magyarországon senki sem dolgozhatna. Az egészségügyi, közlekedési, energetikai, közmű-, közbiztonsági és más nélkülözhetetlen szolgáltatások működését továbbra is a munkaszüneti napokra vonatkozó jelenlegi kivételi szabályok biztosítanák. A munkaszüneti napon dolgozók díjazására és pótlékaira ugyancsak a már hatályos szabályokat kellene alkalmazni.
