Az AI átalakítja a vásárlást: az Ikea és a Tesco már kísérletezik
A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap a kereskedelemben, és alapjaiban változtathatja meg azt, ahogyan a fogyasztók termékeket keresnek és vásárolnak – hangzott el Deák András digitális üzletfejlesztési tanácsadó „AI First Commerce – Az AI-korszak kereskedelme” című előadásában az AI Summit konferencián.
Míg korábban a vásárló beírta a keresőbe, hogy „futócipő árak”, majd végigböngészte a találatokat és összehasonlította az árakat, egy AI-alapú keresésnél más a kiindulópont: a vevő elmondja, hogy hetente kétszer fut aszfalton, kissé befelé dől a bokája, kényelmes cipőt keres, legfeljebb 40 ezer forintért. A rendszer a kérdés mögötti igényt próbálja megérteni, majd ez alapján néhány konkrét ajánlatra szűkíti a lehetőségeket – nem több ezer linket ad.
Új verseny a kereskedők között
A hagyományos keresőoptimalizálás mellett megjelentek az olyan fogalmak, mint az AEO és a GEO, amelyek azt jelentik, hogy a vállalatoknak már nemcsak a keresők, hanem az AI-rendszerek számára is megfelelően kell bemutatniuk a termékekről szóló információkat. A kérdés így nem feltétlenül az, hogy a Google-ben ki jelenik meg elsőként, hanem az is, hogy az AI melyik terméket emeli ki válaszként.
Ehhez nem elég egy jól megírt reklámszöveg: a termékadatoknak pontosnak, részletesnek és összehasonlíthatónak kell lenniük. Ez újfajta versenyt hozhat a kereskedők között, hiszen előfordulhat, hogy az AI eleve három termékre szűkíti a választékot.
A világ nagy kereskedelmi vállalatai már különböző formákban kísérleteznek. Az IKEA olyan AI-alapú lakberendezési megoldásokkal próbálkozik, amelyeknél a vásárló lefotózhatja a helyiséget, a rendszer pedig a tér alapján segít elképzelni, hogyan mutatna benne egy új bútor. A divatban virtuális próbafülkék fejlődnek, ahol az AI a testalkat vagy a korábbi vásárlások alapján segít a méret kiválasztásában. A Tesco pedig az úgynevezett agentic commerce, vagyis az AI-ügynökök által támogatott kereskedelem irányába mozdul.
Amikor már nem mi vásárolunk
Az AI fejlődésének egyik legérdekesebb iránya az autonóm ügynökök megjelenése. Ezek nem egyszerűen válaszolnak egy kérdésre, hanem összetettebb feladatot is végre tudnak hajtani. Míg korábban azt kérdeztük: „Melyik a legjobb mosószer 3000 forint alatt?”, a következő szint így hangzik: „Intézd el a szokásos hétvégi bevásárlást! Keresd meg a kedvenc márkáinkat, figyeld az akciókat, maradj 30 ezer forintos kereten belül, és válassz pénteki kiszállítást!”
Ebben az esetben az AI-nak meg kell keresnie a termékeket, össze kell hasonlítania az árakat, figyelembe kell vennie a korábbi preferenciákat, össze kell állítania a kosarat, majd adott esetben a kiszállítást is el kell intéznie. A vásárló szerepe egyre inkább döntéshozóvá válhat: a gép elvégzi a keresés és összehasonlítás jelentős részét, az ember pedig jóváhagyja a végső döntést.
Ez komoly bizalmi kérdéseket vet fel: mennyire engedjük át a döntést egy algoritmusnak, mennyire ismeri az AI a preferenciáinkat, és mi történik, ha az általa választott termék mégsem az, amit szerettünk volna. A jól működő AI-rendszer ugyanakkor figyelmeztethet a kompatibilitási problémákra vagy a nem megfelelő méretre, ami jelentős időmegtakarítást jelenthet.
A kereskedők számára az AI egyszerre jelent hatékonyságnövelő eszközt és új versenyhelyzetet. A monoton feladatok automatizálhatók, a munkatársak nagyobb hangsúlyt helyezhetnek az emberi döntést igénylő feladatokra. Közben a termékadatok minősége felértékelődik: ha a kereskedő azt szeretné, hogy az AI-rendszerek megfelelően ajánlják a termékeit, pontos és jól strukturált információkat kell biztosítania róluk.
Összességében a változás lényege, hogy a keresésből fokozatosan döntéstámogatás, a döntéstámogatásból pedig akár önálló cselekvés válhat. A vásárló tíz év múlva talán nem azt kérdezi majd, hogy „Hol kapok ilyen terméket?”, hanem egyszerűen elmondja, mire van szüksége, milyen keretből gazdálkodik, és milyen szempontok fontosak számára.
