Hűtővásárlás: tízből hat webshop bukott el tavaly, most rámennek a telefonokra és tévékre
A vásárlók megfelelő tájékoztatása érdekében a fogyasztóvédelmi hatóság elektronikai cikkek energiahatékonysági címkéit és termékismertető adatlapjait vizsgálja. Az intézkedések nem csak a hagyományos boltokra, hanem az online áruházakra, valamint a reklámokra és a műszaki promóciós anyagokra is kiterjednek.
A fellépést a tavalyi tapasztalatok is indokolják – 2025-ben a webáruházak 63 százalékánál merültek fel problémák.
Rossz tapasztalatokat szerzett a fogyasztóvédelem az energiahatékonysági jelölések terén, tavaly a hűtőgépeknél, ezért most a telefonok és televíziók körében is ellenőriznek.
A hatósági fellépés célja annak megállapítása, hogy a fogyasztók valóban megkapják-e az adott termékekhez előírt, energiahatékonysággal kapcsolatos tájékoztatást az új, felülvizsgált címkék használatával.
Az átláthatóság érdekében az egységes uniós szabályozás 2021. március 1-jével tért vissza az A-tól G-ig terjedő energiaosztályok alkalmazásához a különböző háztartási és elektronikai cikkek esetében – áll a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság közleményében.
A kiemelt fellépést a tavalyi tapasztalatok is indokolják. 2025-ben a kormányhivatalok a hűtők, fagyasztók és bortárolók energiahatékonysági címkéit vizsgálták, és a hagyományos üzletek 33 százalékánál, míg a webáruházak 63 százalékánál tártak fel jogsértéseket.
Az idei évben az okostelefonok és a táblagépek, valamint az elektronikus kijelzők (televíziók, monitorok) kerülnek fókuszba.
A hatósági kontroll kiterjed az energiacímke meglétére, a megjelenítés helyére, az energiacímke formai és tartalmi követelményeire, valamint a termékismertető adatlapra egyaránt.
A termékek mellett a vizuális hirdetések – köztük az interneten közzétett reklámok –, valamint a műszaki promóciós anyagok megfelelőségét is vizsgálja a hatóság.
Az energiacímkézési és termékinformációs kötelezettségek tehát nemcsak a bolti forgalmazásra, hanem az online kereskedelemre, valamint minden reklámfelületre kiterjednek.
A közelmúltban írtunk arról, hogy megduplázódott az online rendelések száma: mi lesz így a plázákkal? Az Eurostat adatai szerint tíz év alatt 42 százalékról 79 százalékra nőtt azoknak a magyar internetezőknek az aránya, akik online vásároltak.
