Tarr Zoltán könyvpiaci ígéretei egyelőre nem valósultak meg
A könyvszakma hónapok óta várja, hogy megvalósuljon az, amit Tarr Zoltán kulturális miniszter júniusban az Ünnepi Könyvhéten megígért, ám a kötöttár-szabályozás eltörléséből egyelőre semmi konkrét nem lett. A tárca és a szakmai szervezetek között nyáron ugyan folytak egyeztetések, a jogszabály sorsáról azonban továbbra sincs döntés.
A 2024 őszén bevezetett szabályozás
A 2024 őszén bevezetett rendelkezés szerint a megjelenésüktől számított első évben az új könyveket legfeljebb tízszázalékos kedvezménnyel lehet értékesíteni. Ez a nagy könyvesboltok mellett a kiadók saját webshopjaira is vonatkozik.
Korábban a kiadók éppen a saját felületeiken tudtak nagyobb kedvezményekkel közvetlenül az olvasókhoz fordulni. Egy új könyv megjelenése előtt például előrendelési akciókat indíthattak: aki időben leadta a rendelését, akár 20-30 százalékos kedvezménnyel juthatott hozzá a kötethez. Ez egyszerre segített a kiadónak felmérni a várható keresletet, biztosítani az első eladásokat, és a saját webshopjába terelni az olvasókat.
A tízszázalékos plafon hatása
A tízszázalékos plafon ezt a lehetőséget szűkítette be. A kiadók ugyan továbbra is adhatnak kedvezményt, de egy új könyv esetében nincs módjuk arra, hogy egy-egy megjelenéshez vagy kampányhoz ennél nagyobb árengedményt kapcsoljanak. Ez különösen a kisebb kiadókat érintheti érzékenyen, amelyeknek a saját webshopból származó közvetlen értékesítés nagyobb súllyal eshet latba.
Kevésbé teljesültek a szabályozás céljai
A szabályozás eredeti célja az volt, hogy mérsékelje a könyvpiaci árversenyt, és kedvezőbb helyzetbe hozza a kisebb könyvesboltokat és a sokszínű könyvkínálatot. A kiadók egy része azonban éppen azt kifogásolja, hogy közben a saját, közvetlen értékesítésük szabadsága is csökkent.
A Prae Kiadó vezetője, Balogh Endre szerint a kötöttár-szabályozás akkor terelné a kiadók felé a nagy üzletláncoktól a vásárlókat, ha a kiadók maguk a saját könyveikre legfeljebb 40-50 százalékos kedvezményt, az egyéb online vagy offline könyvesboltok pedig legfeljebb 10 százalékos kedvezményt adhatnának a megjelenést követő egy évig. Közlése szerint a Prae Kiadó esetében a magasabb könyvárak miatt kevesebb vásárlójuk volt.
Az Inda Press kiadó ügyvezetője, Tamasi Szilvia arról számolt be, hogy a rendelet őket is komolyan sújtotta. Mint mondta, fontosnak tartanák az árkötöttség jelenlegi szabályozásának felülvizsgálatát, mert sok olvasó inkább kivár, amíg letelik a 365 napos időszak, és csak utána vásárol kedvezményesen.
A szakmai szervezetek helyzete
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke, Gál Katalin májusban úgy nyilatkozott, hogy bár a piaci árbevételek nominálisan nagyjából tartják magukat, ez elsősorban az infláció és a könyvek drágulása miatt van. Ha azonban az eladott darabszámokat is megnézzük, látható, hogy egyes kiadóknál 10 százalékos visszaesés is tapasztalható a törvény bevezetése óta.
Gál Katalin szerint a kötöttár-törvény jelenlegi formájában nem tölti be a célját, és úgy fogalmazott: nem lehet toldozni-foltozni ezt a salátörvényt. Hozzátette, hogy a hatályon kívül helyezés után olyan új szabályozásra lenne szükség, amely a könyvpiac sokszínűségét megőrzi, és a mikro- és kisvállalkozások helyzetét is javítja.
A szakmai szervezet elnöke arról is beszélt, hogy az MKKE a két legnagyobb és a közönség számára ingyenes könyves eseményt, az Ünnepi Könyvhetet és a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált évek óta állami támogatás nélkül szervezi meg. Kijelentette: szeptember 26-ig egyetlen fillér sem érkezett a számlájukra.
Reformjavaslatok és a minisztérium hallgatása
Szeptemberben a Magyar Könyvkiadók Érdekvédelmi Szövetsége (MKÉSZ) is beszállt az ügybe, és közleményben tett közzé egy 12 pontból álló reformcsomagot. Ebben többek között szerepel a könyvfóliázási törvény visszavonása, a kötött ár jelenlegi formájában való megszüntetése, a könyvnagykereskedelmi árrés 50 százalékban való törvényi maximalizálása, valamint az e-könyvek áfájának 5 százalékra való csökkentése.
Az Economx megkereste a Kulturális és Innovációs Minisztériumot az ügyben, többek között arról érdeklődve, hol tart a kötöttár-szabályozás esetleges visszavonásának ügye, történt-e egyeztetés az MKKE-vel, és mikor várható döntés. A minisztérium az elmúlt egy hét során nem válaszolt a megkeresésre.
Az iparágnak főszezont jelentő karácsonyi idény közeledtével, mivel az ünnepekre piacra dobott kötetek általában novemberben kerülnek a polcokra, ha az új kormány tartani szeretné az ígéretét, napokon belül döntést kell hoznia a kötöttár-törvény megszüntetéséről.
