Hiába a kártya, Szabolcsban és Nógrádban a készpénz az úr
Bár az elektronikus fizetések aránya folyamatosan növekszik Magyarországon, a fejlődés korántsem egyenletes a különböző régiókban és társadalmi csoportokban. Míg a fővárosban és a tehetősebb rétegeknél a bankkártya vagy a telefon a mindennapok alapvető eszköze, addig számos vidéki térségben a készpénz egyeduralma megkérdőjelezhetetlen.
A jövedelem, a foglalkoztatottság és az életkor éles határokat húz a fizetési szokások térképén. A 2025-ös év egyértelmű mérföldkő a hazai pénzforgalomban: a gazdaságban lebonyolított összes tranzakció 46 százaléka elektronikus volt. A növekedéshez minden nagyobb szektor hozzájárult, így a fizikai kiskereskedelemben, az online pénztárgépeken regisztrált tranzakcióknál is 46 százalékos darabszám szerinti arányt mértek, miközben értékben már a vásárlások 59 százalékát egyenlítettük ki készpénzmentesen.
A mindennapokban is jól látszik a digitalizáció: az üzletek közel felénél már többségben vannak az elektronikus fizetések. Mégis, ha megnézzük a tranzakciók értékét, beszédes adatot kapunk: az 5000 forint alatti vásárlásoknál mindössze 40 százalék az elektronikus arány, míg az efölötti értékeknél már stabilan 57–69 százalék között mozog a kártyás és mobilfizetések dominanciája. Ennek oka lehet például az, hogy még mindig rengeteg kisboltban találkozhatunk olyan feliratokkal, hogy 500 vagy 1000 forint alatti fizetéseknél nem fogadnak el bankkártyás fizetést. Ami persze nem elfogadható, hiszen a Magyar Nemzeti Bank szabályozása egyértelműen kimondja: mindenhol biztosítani kell az elektronikus fizetés lehetőségét.
Szabolcsban nem szeretik a kártyát
A makroszintű adatok mögé nézve azonban hatalmas, akár 30 százalékpontos szakadék tátong az ország egyes régiói között. A jegybank adatai alapján Budapesten a bolti vásárlások 62 százalékát, értéküket tekintve pedig 70 százalékát már elektronikusan rendezik a vásárlók. Ezzel szemben Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyékben a vásárlások mindössze 32 százalékánál kerül elő a kártya, az okostelefon vagy az okosóra.
A területi megoszlást nem pusztán a technológia hiánya, hanem gazdasági és társadalmi tényezők határozzák meg. Az MNB fizetési jelentése rámutat, hogy negatív irányú kapcsolat van az átlagkereset, a foglalkoztatási ráta és a készpénzhasználat között: ahol magasabbak a bérek és többen dolgoznak, ott visszaszorul a készpénz. Ugyanakkor pozitív a kapcsolat a nyugdíjasok aránya és a bankjegyek használata között. Ennek oka, hogy a nyugdíjak és ellátások átlagos összege (amely 2025 januárjában 222 423 forint volt) jelentősen elmarad az átlagkeresettől, az alacsonyabb jövedelem beosztásának nehézségei miatt pedig sokan a borítékos, fizikailag is látható mentális könyvelést választják.
Vállalkozások, jövedelem, bank
Ezt a hatást tovább erősíti az infrastruktúra kérdése is. A nagyobb népességű megyékben, ahol több vállalkozás működik, könnyebben elérhetők az alapvető pénzügyi és kereskedelmi szolgáltatások, ami egyértelműen a készpénzhasználat visszaszorulását eredményezi. A kistelepüléseken élők és az idősebb generációk esetében a lakóhely fizikai távolsága a szolgáltatóktól, valamint a közlekedési nehézségek egyaránt intenzívebb készpénzhasználatra ösztönöznek.
A digitális átállás másik nagy akadálya a generációs szakadék és a jövedelmek formája. Bár a 60 év felettiek bankszámla-lefedettsége 2025-ben 81 százalékra nőtt, még mindig tízből két idős honfitársunknak egyáltalán nincs saját bankszámlája (miközben a teljes felnőtt lakosság 93 százaléka rendelkezik ilyennel). Komoly teendő van abban is, hogy a felnőtt lakosság csupán 70 százaléka kapja a jövedelmét kizárólag elektronikusan, és ez az arány a magas inflációs környezet és a stagnáló gazdasági aktivitás miatt nem is tudott érdemben javulni az elmúlt évben. Az MNB 2030-as célja ezen a téren a 80 százalékos arány elérése lenne, amihez még komoly lépésekre van szükség.
Több kápéhoz jutunk ingyen
Idén februárban emelte meg a kormány az ingyenes készpénzfelvétel határát: a 150 ezer forintos maximumot megduplázva 300 ezerre bővítették a limitet. Minden lakossági ügyfél kérheti egy bankszámlájához ezt a kedvezményt, aminek emelése egyébként pont a választások előtti kampányidőszakban jutott az Orbán-kormány eszébe. De április 12-én ez sem segített.
Bár a készpénzfelvételek darabszáma csökken, az előző rendszer az elmúlt években sorra hozott döntéseivel biztosította a készpénzhez való hozzáférést: alkotmányba foglalták a készpénzes fizetési lehetőséget, az MNB szabályozta az ATM-telepítést, és minden településre legalább egy automata elhelyezését kötelezővé tették.
