Lángokban állnak a francia középiskolák: szétverik Párizst a diákok, a szülőkre szállhat a milliós számla
Robbanószerekkel, vasrudakkal és kövekkel támadják a rendőröket, miközben már egy teljes iskola is leégett Franciaországban. Szeptember közepe óta több mint 500 középiskolában alakult ki zárlat vagy elbarikádozott bejárat, a hatóságok pedig már több ezer embert állítottak elő. A háttérből a radikális szélsőbaloldal tüzeli a fiatalokat, a milliós rongálások számláját pedig a szülőkkel fizettethetik meg.
A franciaországi középiskolai lázadások, amelyek szeptember 18-a óta tartanak, október 2-án már 564 intézményt érintettek. Legtöbb esetben az iskolák bejáratainak eltorlaszolásával tüntetnek a diákok. A békés tüntetés nem tilos, de az intézmények működésének akadályozása bűncselekmény. Ezért a rendőrség közbelép, ha ezt nem tartják be a diákok.
A mozgalom szeptember 18-án egy egyszerű tanévnyitó tüntetéssel indult, amelyet a Val-de-Marne-i Créteil egyik középiskolájának tanárai szerveztek, de már itt megtalálható a Lázadó Franciaország (LFI) nevezetű radikális szélsőbaloldali párt a kezdeményezés mögött. Jean-Luc Mélenchonhoz köthető politikai formáció felelősségét azóta kormányhoz eljutott belföldi hírszerzési jelentés is megerősítette. A párt önkormányzati képviselői és aktivistái ezt nem is titkolják.
A párt köreiben népszerű Bally Bagayoko, Saint-Denis polgármestere a diákokkal fotózkodva egyenesen kijelentette, hogy „az erőszak bizonyos helyzetekben jogos lehet. De ha elkerülhető, az mindig jobb” – közölte a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, Fejérdy Gergely.
A Lázadó Franciaországhoz köthető személyek vezetésével szervezett módon egyre több incidensre kerül sor. Október 1-én már 900 helyszínen történt erőszakos cselekmény, ami például Nantes-ban egy teljes iskola kiégéséhez vezetett. Csak október 1-én 1949 személyt állított elő a rendőrség, és október 2-án is több mint 600 főt, köztük többen nem középiskolások voltak.
„A rendőrséget szisztematikusan akár robbanószerkezetekkel és vasrudakkal, illetve kövekkel is támadják, csak október 1-én 305-en sérültek meg közülük. A rendfenntartók elsősorban könnygázt próbálnak használni, de esetenként fizikai összecsapásra is sor kerül” – hangsúlyozta a szakértő, egyben hozzáfűzte: a szervezők hangoztatott célja, hogy felhívják a figyelmet a középiskolások problémáira, a zsúfolt osztályokra, a kevés tanárra, a rossz tanulási körülményekre és az épületek rossz állapotára.
A kormány hajlandó ebben a kérdésben a tárgyalásokra, de a valóságban a Lázadó Franciaország saját politikai céljaira próbálja felhasználni a középiskolásokat, és nem egy egység megtalálása a célja. Az erőszakos cselekedetekkel egyfajta lázadást kívánnak szítani, illetve a fiatalok megnyerése is lehet cél. Egészen pontosan azonban nem látszik, mi a párt valódi elképzelése azzal, hogy a káosz és az erőszak felszítását kezdeményezte.
Jean-Luc Mélenchon elég jó közvélemény-kutatási adatokkal rendelkezik, és akár 2027-ben a második fordulóba is bejuthat, habár a legfrissebb felmérések Edouard Philippe volt miniszterelnök, centrista politikusnak mértek előnyt vele szemben. Mélenchon várhatóan nem lehet elnök, de komoly befolyással lehet a nemzetgyűlésben.
Fejérdy Gergely úgy látja, az egyre inkább romló helyzet akár visszásan is elsülhet. A rombolás összegét a diákok szüleinek kell kifizetni, sőt esetenként még bírságot is, ami több száz eurót, sőt akár még nagyobb összeget is jelenthet, ha bizonyítható, hogy melyik kiskorú követett el bűncselekményt. Ez súlyos következményekkel járhat számos szülő számára, főleg, hogy elsősorban bonyolultabb külvárosi iskolák körül zajlanak incidensek, ahol inkább szegényebb rétegek élnek.
Október másodikán a régiós elnök szerint Ile-de-France régióban, Párizs külvárosaiban már 7 millió eurós kár keletkezett. Ez az eseménysor egyébként Mélenchon számára is okozhat problémát, mert így akár potenciális szavazókat is veszthet.
A helyzet egyre komolyabb gondot okoz a hatóságoknak. Az utóbbi napokban egyre több huligán és rendzavaró is bekapcsolódott a rombolásba. Az egyetemek egy része is elkezdett szolidaritási tüntetéseket tartani.
„Félő, hogy az amúgy is feszült légkört, a megosztottságot, frusztrációkat, ami a francia társadalmat jellemzi, a felszínre hozza ez az esemény, és ismét hosszú hetekre forradalmi hangulat lesz úrrá, mint amit utoljára 2023-ban láttunk. Ha hosszan elhúzódnak a zavargások, annak jelentős gazdasági, de akár politikai következményei is lehetnek, különösen a 2027-es elnökválasztások perspektívájában” – fűzte hozzá Fejérdy Gergely.
