Drákói szigorral csaphatnak le az Otthon Start lakóparkjaira, de az Alkotmánybíróság közbe szólhat
A szeptember 30-i Magyar Közlönyben két meghatározó törvény is megjelent. A kiemelt beruházásokról szóló törvénymódosítás elsősorban a lakásfejlesztők számára fontos, hiszen érinti az Otthon Start keretében épülő lakóparkokat is, míg a második, 2026. évi LVIII. törvény Budapest városfejlesztési térképét rajzolja át.
A 2026. évi LVII. törvény módosítja a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényt, és lehetővé teszi, hogy jogszabály egy adott kiemelt jelentőségű ügyben meghatározott időszakra kizárja újabb hatósági engedély kiadását. A kiemelt beruházásoknál ezentúl egy környezet- vagy természetvédelmi jogsértésnek komolyabb következménye lehet: bizonyos esetekben az építési vagy létesítési engedély kiadása is megállhat, és a korlátozás legalább hat hónapig fennmaradhat.
A módosítás több, már kijelölt Otthon Start Programhoz kapcsolódó beruházásnál is átmeneti engedélyezési korlátozást vezet be. A kiemelt beruházások eddig gyorsabb és egyszerűbb engedélyezést tettek lehetővé, az új szabályozás azonban azt is kimondja, hogy környezet- vagy természetvédelmi szabálytalanság esetén az engedélyezési eljárás felfüggeszthető vagy az új engedély kiadása megtagadható.
Az új szabályok szerint a környezet- vagy természetvédelmi hatóságnak haladéktalanul tájékoztatnia kell az építésügyi hatóságot, ha egy kiemelt beruházással kapcsolatban eljárás indul. Jogsértés megállapítása esetén az építési hatóság az engedélyezési eljárást felfüggeszti a környezetvédelmi döntés véglegessé válásáig. Jogszabály előírhatja azt is, hogy az építési vagy létesítési engedélyt addig nem lehet kiadni, amíg a jogsértő állapotot nem szüntetik meg, a korlátozás pedig legalább a döntés véglegessé válásától számított hat hónapig fennmarad.
A törvény külön átmeneti rendelkezést is tartalmaz. Bizonyos, már kiemelt jelentőségűvé nyilvánított magáncélú beruházásoknál, illetve a jogszabályban meghatározott más kiemelt beruházásoknál épületre vonatkozó építési engedélyt – a használatbavételi engedélyhez szükséges esetek kivételével – 2026. december 31. után lehet kiadni. A törvény rögzíti, hogy e korlátozással összefüggésben az államot kártalanítási kötelezettség nem terheli.
A Magyar Közlöny ugyanezen számában megjelent egy kormányrendelet is (222/2026), amely konkrétan meghatározott, akkumulátorgyártással kapcsolatos kiemelt beruházásoknál alkalmazza az új logikát. A rendelet szerint jogsértés megállapítása esetén az érintett beruházásnál az építési, illetve létesítési engedély kiadására addig nem kerülhet sor, amíg a jogsértő állapotot nem szüntetik meg. A korlátozás itt is legalább hat hónapig fennáll a hatósági döntés véglegessé válásától számítva. A rendelkezés többek között Debrecenben és Iváncsán megvalósuló, akkumulátoriparhoz kapcsolódó kiemelt beruházásokat érint.
A Fidesz és a KDNP három törvénymódosítással kapcsolatban nyújtott be utólagos normakontrollra indítványt az Alkotmánybírósághoz. Többek között az Otthon Start Programmal kapcsolatos törvénymódosítást is kifogásolják. Álláspontjuk szerint a Tisza-kormány a magyar építészetről szóló törvény módosításával akadályozza, hogy az Otthon Start Programhoz kapcsolódó kiemelt beruházásokra építési engedélyt adjanak ki, és lehetővé teszi a folyamatban lévő építési engedélyezési eljárások felfüggesztését.
A Fidesz és a KDNP szerint a Tisza Párt politikai okok miatt akarja ellehetetleníteni a Fidesz-KDNP által indított programot, de ezzel az első saját lakásukat megvásárló fiatalokat bünteti. A normakontroll célja a fiatalok és a családok védelme – közölték.
