Teljesen új dimenziót hoz a magyar politikába a végigvinni tervezett elszámoltatás
A közvéleményt lázban tartja az elszámoltatás első lépéseinek sora: nem csupán Hankó Balázs és Seszták Miklós ügyével indult, a Volánbusz-ügy és az MNB alapítványi pénzeinek terén is beindultak az események. A fő kérdés, hova futhat ki a folyamat, és mit tanulhatunk a szomszédos országok antikorrupciós példáiból.
„Az elszámoltatás olyan műfaj, amelyben a szavak semmit sem érnek, a tettek viszont aranyat” – fogalmazott Orbán Viktor 2010 májusában. A téma most a lehető legaktuálisabb: régiós összevetésben vizsgáljuk, milyen realitásokkal számolhatunk, miután felrobbantotta a magyar nyilvánosságot a Hankó–Seszták-letartóztatások és más kulcsfigurák előzetesbe kerülésének híre.
Sorra kerülnek rács mögé, bár a bilincs még nem kattant
Az ügyészség őrizetbe vette, majd a bíróság letartóztatta Hankó Balázst az NKA 17,3 milliárdjának kiosztásáért, Seszták Miklós esetében pedig 12,6 milliárdnyi kenőpénz okán rendelték el a letartóztatást. A két ügyben mintegy 30 milliárd forint nyomába eredtek a hatóságok. Hankó Balázs és társa ellen többrendbeli hivatali vesztegetés elfogadása, Seszták Miklós és Varga-Bajusz Veronika ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezelés a gyanúsítás tárgya. A Hankóhoz köthető NKA-botrányban Bús Balázs, Fásyné Gruzó Mária és Szabó Sándor is letartóztatásban van. Az Országgyűlés többsége szeptember végén döntött a mentelmi jogok felfüggesztéséről.
A Volánbusz-botrányban letartóztatták Jellinek Dánielt és Szivek Norbertet, Tiborcz István üzleti körének két meghatározó alakját, többrendbeli hivatali vesztegetés elfogadása gyanújával. Az MNB-botrányban a parlamenti vizsgálóbizottság meghallgatta Kósa Lajost és Bánki Eriket, majd egyhangúlag megszavazta Matolcsy György volt jegybankelnök és Varga Mihály, a jelenlegi MNB-vezető beidézését. A parkfenntartási botrányban több fővárosi kerületvezető és körük került előzetes letartóztatásba.
A jogerős ítéletekig még évek telhetnek el
A legtöbb esetben hosszú évek tárgyalásai előzik meg a jogerős ítéleteket. Hankó Balázs és Seszták Miklós akár három évig is börtönben ülhet úgy, hogy még nincs ítélet a halmazati szabályok értelmében.
Így számolták fel a korrupciót a szomszédaink
A közép- és kelet-európai régió tapasztalatai szerint a rendszerszintű politikai korrupció felszámolása szinte mindenütt látványos politikai tisztogatásokkal, elitcserével és komoly jogállami vitákkal járt.
Romániában a DNA megerősítése Laura Codruța Kövesi vezetése alatt miniszterelnökök, miniszterek és polgármesterek tucatjainak elítélését eredményezte. Teljesen függetlenített ügyészségi szervezet, kiterjedt titkosszolgálati együttműködés és vádalkuk rendszere jött létre. A precedens: senki sem érinthetetlen.
Ausztriában az Ibiza-ügy (2019) és a Sebastian Kurz elleni vizsgálatok nyomán a Gazdasági és Korrupciós Ügyészség határozottan lépett fel, parlamenti vizsgálóbizottságok működtek. A modern, burkolt korrupció is büntetendővé vált.
Szlovákiában Ján Kuciak újságíró 2018-as meggyilkolása utáni tüntetések, majd a 2020-as kormányváltás után a „Tisztítótűz” hadművelet keretében rendőrfőnököket, bírákat és oligarchákat tartóztattak le. A Speciális Ügyészség és a NAKA politikai függetlenítése megtörtént, de Robert Fico visszatérése után feloszlatta a Speciális Ügyészséget, ami a folyamat törékenységét mutatja.
Csehországban a Petr Nečas bukását okozó 2013-as razziák és az Andrej Babiš elleni Gólyafészek-ügy nyomán szigorú vagyonnyilatkozati és összeférhetetlenségi törvények születtek. Az intézményrendszer bizonyította, hogy ellenáll a populista oligarchák nyomásának.
Lengyelországban a CBA működése, majd a 2023-as kormányváltás után a Donald Tusk vezette új kormány elszámoltatási hulláma következett a PiS-korszak visszaélései miatt. Az igazságszolgáltatás depolitizálása, az ügyészség leválasztása az igazságügyi minisztériumról megtörtént.
Hova vezethet ez az egész?
A Tisza-kormány a Tisztítótűz-művelet keretében törvényi alapot teremtett a közpénzeket érintő korrupciós ügyek felgöngyölítésének. A kormányfő szerint Seszták és Hankó ügyével „az orbáni maffia legmagasabb szintjeihez ért a Tisztítótűz-művelet”.
Az elmúlt évtizedek politikai elitjeinek számonkérése nem pusztán a múltról szól, hanem a jelenlegi és majdani kormányzatok kezét is gúzsba köti, amennyiben konzekvensen viszik végig a procedúrát. A Tisza Párt számára az elszámoltatás és vagyonvisszaszerzés kiemelt ígéret, így középtávon politikai öngyilkossággal érne fel, ha nem tenne eleget a választóközönség elvárásainak.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal számára sok nemzetközi példa adott ahhoz, hogy a közpénzek útjának feltárásával visszalapátolhassa a lába kelt összegeket – legalább részben – az állami büdzsébe.
