Az AI korában a bizalom és a közösség lehet a márkák legnagyobb versenyelőnye
A mesterséges intelligencia egyre gyorsabbá és olcsóbbá teszi a kreatív tartalomgyártást, emiatt viszont felértékelődhetnek azok a tényezők, amelyeket nehezebb automatizálni: a bizalom, az emberi figyelem, az ízlés és a közösség. A The Good Persona Community Culture konferenciáján többek között az Oatly, a Klarna, a waterdrop és a Luma szakemberei vitatták meg, hogyan változik a márkaépítés az AI és a creator economy korában.
Az AI felgyorsítja és olcsóbbá teszi a kreatív tartalomgyártást, de ezzel párhuzamosan egyre kevésbé maga a tartalom mennyisége különbözteti meg a márkákat egymástól. A The Good Persona Community Culture konferenciájának egyik fő tanulsága szerint az emberi figyelem, a bizalom, az ízlés, a kulturális relevancia és a valódi közösségek jelenthetik a következő időszak fontos versenyelőnyét.
A márkaépítés alaphelyzete látványosan megváltozott: egy vállalat ma néhány óra alatt annyi kreatív anyagot állíthat elő, amennyihez korábban akár hetek kellettek, miközben fizetett csatornákon továbbra is nagy tömegek érhetők el. Ma már így nem az a legfontosabb kérdés, ki tud több tartalmat készíteni, hanem az, hogy ki képes valódi kapcsolatot kialakítani a közönségével.
Az AI nem helyettesíti a jó ötletet
A generatív AI oldaláról Calum Youngson, a Luma képviselője arról beszélt, hogy a technológia ugyan átalakítja a kreatív gyártást, de önmagában nem helyettesíti sem a jó ötletet, sem a márka mély ismeretét, sem az emberi döntést.
A creator economy oldaláról Lainey Molnar arról beszélt, hogy egy alkotó valódi befolyását nem pusztán a követők száma határozza meg. Hasonló irányt mutatott a waterdrop példája is: a több mint ötmillió vásárlóval rendelkező vállalat 2025-ös creator együttműködéseinek 82 százalékát olyan alkotókkal valósította meg, akikkel korábban már dolgozott. A stratégia így az egyszeri elérés helyett inkább a hosszabb távú kapcsolatokra épült.
A közösség lehet az új márkaeszköz
A konferencia egyik visszatérő kérdése az volt, hogy mi tesz megkülönböztethetővé egy márkát akkor, amikor egyre könnyebb tartalmat létrehozni, az elérés pedig pénzért továbbra is megvásárolható.
A helyi példák között a HER.Collective, a Running Latte Club és az ÉnTervező szerepelt. Ezek eltérő területen, de hasonló logikával építkeznek: egy konkrét emberi igény köré aktív közösséget szerveznek. A globális márkák közül a Klarna és az Oatly példája pedig azt mutatta be, hogy a méret mellett egyre fontosabb a helyi kulturális relevancia, valamint hogy a márkák ne csak kommunikáljanak a fogyasztók felé, hanem meg is hallgassák őket.
Tassonyi Csenge, a The Good Persona és a Community Culture társalapítója arról beszélt, hogy a következő generáció nagy márkái nem feltétlenül a jobb reklámokkal fognak nyerni, hanem a jobb kapcsolatokkal. Ezért sem egy klasszikus konferenciát akartak, ahol 250 ember egymás mellett ül és tartalmat fogyaszt, hanem olyat, ahonnan több kapcsolattal mennek haza, mint amennyivel érkeztek.
A szervezők ezért a rendezvény formátumát is úgy alakították ki, hogy ne kizárólag előadásokból álljon: interaktív installációkkal, közös alkotással és networking elemekkel igyekeztek elérni, hogy a résztvevők ne csak tartalmat fogyasszanak, hanem új kapcsolatokat is építsenek.
