Elsöprő győzelmet aratott az oroszbarát államfőjelölt Bulgáriában
Ilijana Jotova a bolgár elnökválasztás második fordulójában a szavazatok 57,6 százalékát szerezte meg, míg nyugatbarát ellenfele, Andrej Gyurov 39,5 százalékot kapott. A vasárnapi voksolás eredményével Bulgária történetében először választottak nőt az államfői tisztségbe. Gyurov elismerte vereségét, Jotova pedig a nemzeti konszenzus megteremtését ígérte.
A miniszterelnök is ugyanahhoz a politikai táborhoz tartozik
A győzelem legnagyobb politikai nyertese Rumen Radev miniszterelnök, aki januárban mondott le az államfői posztról, hogy elinduljon a parlamenti választáson. Pártja, a Progresszív Bulgária áprilisban 131 mandátumot szerzett a 240 fős parlamentben, így önálló többséget kapott. Jotova korábban Radev alelnöke volt, most pedig az ő támogatásával nyerte meg az elnökválasztást. A miniszterelnök a győzelem után úgy fogalmazott, az eredmény igazolja az eddigi politikai irányvonal helyességét, és lendületet ad a reformoknak. Jotova sem titkolta, mennyit köszönhet neki: „Radev úr, ön nélkül nem sikerült volna” – mondta a miniszterelnöknek.
A kampány egyik fő tétje az ukrajnai háborúhoz való viszony volt
Jotova a kampányban a béke és a diplomácia jelszavával lépett fel, és ellenezte Ukrajna további bolgár katonai támogatását. Szerinte a konfliktusnak nincs katonai megoldása, ezért tárgyalásos rendezésre van szükség. Gyurov épp az ellenkezőjét képviselte: a nyugati szövetségi rendszerhez való szorosabb igazodást és Ukrajna támogatását tűzte a zászlajára. Még ügyvivő miniszterelnökként biztonsági együttműködési megállapodást írt alá Kijevvel, és bírálta a szófiai kormány óvatoskodó hozzáállását Oroszországhoz.
A Fekete-tengeren történt dróntámadások is rányomták a bélyegüket a kampányra
Októberben több kereskedelmi hajót ért támadás a bolgár partok közelében, beszámolók szerint 24 tengerész életét vesztette. A történtek komoly biztonsági aggodalmakat keltettek egy NATO- és EU-tagállam közvetlen közelében. Radev szerint a csapások következménye Oroszországot segíti, ám azzal már óvatosabban bántak, hogy esetleg konkrétan Moszkva állna a támadások mögött.
Jotova 2018-ban térdre ereszkedett Kirill pátriárka előtt
Jotova orosz kapcsolatai nyilvánvalóak a bolgár közvélemény számára. 2018 márciusában, amikor Kirill moszkvai pátriárka Bulgáriába látogatott, a politikus – akkor még alelnökként – térdre ereszkedett előtte, és kezet csókolt neki. A gesztus különösen feltűnő volt: a bolgár sajtó beszámolói szerint még a saját ortodox egyházuk vezetőjével sem szoktak így viselkedni a bolgár közélet szereplői. Kirill múltja összekapcsolódik a szovjet titkosszolgálattal: a 2023-ban nyilvánosságra került svájci rendőrségi dokumentumok szerint a pátriárka a KGB hírszerzője volt, amikor a moszkvai patriarchátus képviselőjeként Genfben tevékenykedett. A dokumentumok szerint Mihajlov fedőnéven próbálhatta befolyásolni az Egyházak Világtanácsának munkáját.
Az államfő szerepe korlátozott, de Moszkva így is nyerhet
Bulgária parlamentáris köztársaság, a fontos kormányzati és külpolitikai döntések a parlament, illetve a kormány kezében vannak. Az államfő szerepe korlátozottabb, bár közvetlen választása miatt jelentős politikai súlya van: ő a fegyveres erők főparancsnoka, törvényeket küldhet vissza megfontolásra, és bizonyos külpolitikai ügyekben is van némi szerepe. Jotova is azt hangsúlyozta, hogy Bulgáriának erős Európában kell erősnek lennie, és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is az együttműködés folytatásáról beszélt a választási győzelem után. Moszkva számára azonban már az is komoly politikai nyereség lehet, ha egy uniós és NATO-tagállam vezetése a korábbinál kevésbé hajlandó támogatni Ukrajnát, és a konfliktus rendezésében inkább az Oroszországgal folytatott párbeszédet hangsúlyozza. Ehhez nem kell kilépni sem az EU-ból, sem a NATO-ból: elég, ha a közös döntéseknél egyre nehezebb lesz egységes álláspontot kialakítani.
