Lesújtó jelentést adott ki az ÁSZ a Balatonról: elmaradtak a döntések, a mesterséges vízpótlás lehetőségét sem mérték fel
Kemény kritikát fogalmazott meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Balaton védelméért felelős állami szervek munkájáról. A számvevőszék a természetes vizek védelmével kapcsolatos állami feladatok ellenőrzése során a Balaton jó állapotának fenntartása érdekében tett intézkedéseket értékelte, és nyolc javaslatot fogalmazott meg a vízgazdálkodásért és vízvédelemért felelős miniszternek.
A közlemény szerint a Balaton Magyarország legjelentősebb állóvize, amely felbecsülhetetlen ökológiai értékei mellett kulcsfontosságú nemzetgazdasági szerepet is betölt. A tó állapota közvetlenül befolyásolja a Balaton kiemelt üdülőkörzet turisztikai teljesítményét, amelynek átlagos GDP-arányos gazdasági teljesítménye nagyságrendileg megegyezik a honvédelemre vagy az oktatásra fordított költségvetési kiadások volumenével.
A számvevőszék kezdeményezte, hogy az irányítói döntéseket a jövőben szabályszerűen, valamint célszerűségi, gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi szempontokat is figyelembe véve készítsék elő és dokumentálják. Javasolták továbbá, hogy a klímaváltozás okozta kihívások kezelésére hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek segítenek megoldani a vízmennyiséget és a vízminőséget érintő problémákat, ennek érdekében a kapcsolódó kutatási eredményeket használják fel a szakpolitikai döntések előkészítésében.
Az ÁSZ felmérné, szükség van-e mesterséges vízpótlásra, és hogyan lehetne azt megvalósítani, valamint felülvizsgálnák a vízszintszabályozást és a vízügyi monitoringot. Javasolták a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer rekonstrukcióját, valamint a Balaton vízmennyiségének és vízminőségének védelmét szolgáló pénzügyi források felülvizsgálatát is.
A számvevőszék hangsúlyozta: a klímaváltozás egyre nagyobb veszélyt jelent a Balaton élővilágára és gazdasági hasznosítására, ezért különösen fontos a tó vízkészletének megóvása és a fenntartható vízgazdálkodás. Az ellenőrzés során azt vizsgálták, hogyan végzik a vízügyi feladatokat az ezért felelős szervezetek: az Energiaügyi Minisztérium, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDTVIZIG) és a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (NYUDUVIZIG).
Az ellenőrzés – amely a 2021. január 1. és 2025. december 31. közötti időszakra terjedt ki – során vizsgálták, hogy az érintett szervezetek intézkedései mennyiben segítették a Balaton vízminőségének és vízmennyiségének javítását, illetve a tó jó állapotának hosszú távú megőrzését.
A Balaton természetes vízkészletének változása 2000 óta tíz alkalommal is negatív volt, míg előtte egyszer sem. A vizsgálat szerint a vízügyi igazgatás irányításáért felelős minisztérium feladatellátása nem volt eredményes. A Balatonnal kapcsolatos vízgazdálkodási és vízvédelmi munkát nehezítette, hogy a felelős minisztérium nem hangolta össze a tóval kapcsolatos kutatási eredmények hasznosítását.
Emellett az éghajlatváltozás egyre nagyobb kihívásai ellenére sem készült átfogó, ágazati szintű elemzés arról, hogy szükség lehet a Balaton mesterséges vízpótlására, és ha igen, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre. A vízügyi igazgatási szervek munkáját az is nehezítette, hogy a Balaton jó állapotának eléréséhez és fenntartásához szükséges cselekvési irányokat kijelölő tervekről és előterjesztésekről több esetben nem született irányítói döntés.
A döntések elmaradása, illetve a dokumentált visszajelzések hiánya miatt a vízügyi igazgatásért felelős szervek jellemzően csak a saját hatáskörükbe tartozó kérdésekben, valamint a döntően uniós forrásból megvalósított projektek keretében tudtak eredményeket elérni.
A közel 60 oldalas jelentés szerint a vízügyi igazgatásért felelős szervek célként fogalmazták meg a Balaton jó állapotának elérését, illetve fenntartását, de a megtett intézkedések nem eredményezték egyes vízmennyiségi és minőségi problémák megszüntetését, valamint a klímaváltozás kockázatainak maradéktalan kezelését. Ezen belül elmaradt a külső vízpótlás szükségességének, illetve lehetőségeinek felmérése.
Az OVF, a KDTVIZIG és a NYUDUVIZIG által az ellenőrzött időszakban megtett intézkedések ellenére nem volt biztosított a Balaton vízmennyiségének és vízminőségének tartósan jó állapota. A Balaton medrében történő többlettározás lehetőségének megteremtése ugyan az intézkedés végrehajtását megelőző állapothoz képest nagyobb rugalmasságot adott a vízgazdálkodás számára, azonban az üzemvízszint felső határának megemelése a mederben lévő tápanyag felszabadulásának, illetve ezzel párhuzamosan a vízminőség romlásának kockázatát veti fel. A vízminőség javítása érdekében végzett mederkotrások hatékonyságát pedig a Balaton belső tápanyagterhelése szempontjából a kutatási eredmények egyértelműen nem támasztották alá.
