Titkos gyárak, emberkereskedelem, közösségi terjesztés: új korszakot él a dohányfeketepiac
A dohánytermékek illegális kereskedelme a legújabb KPMG-jelentés alapján eddig sosem látott méreteket öltött Európa-szerte, beleértve Magyarországot is. Az Economx által készített háromrészes cikk sorozat a feketepiac fejlődéséről, a szervezett bűnözés hatékonyságáról és a hatósági intézkedések reakciójáról nyújt átfogó képet. Az adatok és iparági információk világosan mutatják a feketepiac dinamikáját és a vele szemben álló állami regulációkat.
A legfrissebb kutatások rávilágítanak, hogy a hagyományos cigaretták mellett már az ízesített elektronikus cigaretták, vagyis a vape-ek is egyre inkább megjelentek az illegális csatornákon, beleértve az online forgalmazást is. Ezen felül a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) határozott lépéseket tesznek az online értékesítők ellen, hogy megfékezzék a feketepiac terjedését.
A KPMG-jelentés egy ipari forrása szerint a kis kapacitású “24 órás gyárak” megjelenése komoly aggodalomra ad okot. Ezek a gyárak rendkívül mobilisak, akár lakásokban is üzemeltethetők, és mivel a csomagolás gyakran hiányos vagy kezdetleges, a hatóságok nehezen tudják azonosítani őket. Ennek ellenére a bűnözők általában számítanak az illegális műveleteik lebukására is: a gyors profit reménye vonzó, hiszen a befektetett eszközök viszonylag rövid időn belül megtérülhetnek.
A NAV legutóbbi akciója során hatmillió szál cigarettát és több mint huszonegymillió szál cigarettához elegendő dohányt foglaltak le Budapesten. A szigorú nyomozások arra is rávilágítanak, hogy az illegális üzemekben gyakran dolgoznak azonosítás nélküli, Kelet-Európából érkezett szakemberek, akik gyakran nem hagyják el a munkahelyüket, arra számítva, hogy tapasztalataikat újabb bűnözői csoportoknak értékesítik.
Az adóhatóságok jól érzékelik a cigaretta feketekereskedelmét, amelynek ellátási lánca nemcsak helyi, hanem nemzetközi szinten is működik. A NAV által évtizedek óta végzett módszeres ellenőrzések során a legtöbb elkaptak áru a kelet-európai nemzetek polgáraitól származik, akik más bűncselekményekhez, mint például emberkereskedelem vagy pénzmosás is kapcsolódnak.
Az OLAF és EUROPOL által kiadott jelentések hangsúlyozzák, hogy a bűnözők diverzifikálják portfóliójukat, amelynek része a dohánytermék hamisítása és csempészete is. A cigaretta feketepiacának jogi kockázata jelentősen alacsonyabb más illegális tevékenységekhez képest, hiszen sok államban a gyakorlatilag sokkal szigorúbb büntetési tételek vonatkoznak az emberkereskedelemre és a drogkereskedelemre.
A dohányipar átalakulása érdekében szintén kiemelten fontos tényező az ártalomcsökkentés, amely új alternatív termékek, például a vape-ek megjelenésével jár. A KPMG-jelentés most először veszélyezteti e termékek illegális forgalmát, ami megfelel a kereslet és kínálat törvényeinek: a feketepiac mérete egyre nő, még ha nem is eléri a cigarettákét. Azonban a hamisítványokra és a jogszerűtlenül forgalmazott, zárjegy nélküli termékek súlyos veszélyeket rejtenek a fogyasztók számára, akik gyakran ismeretlen eredetű termékhez jutnak.
Az illegális termékek forgalma nemcsak jelentős jövedéki adóbevételtől fosztja meg az államkasszát, de a NAV folyamatos ellenőrzései és akciói is indokoltak, hogy megszüntessék a jogsértéseket. A jogsértések megelőzése érdekében a dohánytermékek csupán a NAV által nyilvántartott boltokban vásárolhatók meg, ami komoly kihívást jelent a hagyományos piaci szereplők mellett a hatóságok számára is.
Az illegalitás új dimenziói miatt, amelyek a digitális technológiák elterjedésével válik egyre hangsúlyosabbá, a politikai döntéshozóknak sürgősen lépeikre van szükségük, hogy hatékonyan válaszoljanak a feketepiacok kihívásaira. A cigaretta feketekereskedelem elleni harcban tehát csak jól finanszírozott és folyamatosan alkalmazkodó hatóságok versenybe lépése lehet a megoldás.
