Kifulladt a magyar növekedési modell a pénzügyminiszter szerint
Kármán András pénzügyminiszter nem jó hírekkel érkezett a Magyar Közgazdasági Társaság 64. Közgazdász-vándorgyűlésére. Beszédét Varga Mihály jegybankelnök után mondta el, miután végighallgatta az MNB első emberének az euróbevezetéssel kapcsolatos intelmeit.
A pénzügyminiszter kijelentette: kifulladt a magyar növekedési modell. Megjegyezte, hogy a rendszerváltás után hazánk a régió vezető gazdasága volt, mostanra viszont mindenki megelőzte Magyarországot, és a versenytársak magabiztosan előttünk járnak.
Elromlott a magyar modell
Kármán András az euróbevezetés helyett inkább az elmúlt 16 év gazdaságpolitikáját elemezte. Elmondta: a korábbi modell azért csődölt be, mert az egyre több összeszerelő-üzem és az egyre több munkába álló ember egy ideig működött, de már akkor látszott, hogy egyszer elfogy a bevonható munkaerő. Magyarországon is ez történt.
A miniszter szerint az előző kormányzati ciklusban mindössze egy százalékkal nőtt a GDP. A termelékenység lehetett volna a menekülő útvonal, de ebben Magyarország a régió leggyengébbjei között szerepel. 2022 és 2026 között a reálbérköltség 16 százalékkal nőtt, miközben a termelékenység javulása a 3 százalékot sem érte el. Ennek komoly ára lett: a vállalatok jövedelmezősége romlani kezdett, és visszaestek a beruházások is.
Kármán András felrótta az előző kormánynak azt is, hogy a Covid-válság óta nem sikerült megfékezni az elszálló költségvetési hiányt. Szerinte azzal, hogy az előző kormány már a költségvetési törvény kihirdetésekor sem igaz számokkal tervezett, elvesztette hitelességét a befektetők szemében, akik így egyre rosszabb feltételekkel, egyre magasabb kamatokkal hiteleztek. A cél nemcsak a hiány visszaszorítása, hanem a bizalom visszaszerzése is.
Furcsa kiadási szerkezet
A pénzügyminiszter elárulta, hogy az elmúlt hónapokban átvilágították a költségvetés szerkezetét. Szerinte kirívóan sokat költött az állam a gazdaságra és nagyvállalati támogatásra. Az állam egyre pazarlóbbá vált, túlburjánzott háttérintézményekkel és túlárazott szerződésekkel. Ezzel szemben egészségügyre és szociális területre arányaiban a régiónál is kevesebbet költött Magyarország.
Kármán András ezután rátért a Tisza-kormány intézkedéseire, mint például az iskolakezdési támogatás, a minimálnyugdíj emelése és a vagyonadó tervezett bevezetése. Emellett elkötelezettek a hiánycsökkentés mellett: 2030-ig tartósan 3 százalék alá tervezik csökkenteni a deficitet. Hozzátette, hogy mindezek ellenére is képes lehet a gazdaság növekedni.
A bizalom a legfontosabb
A pénzügyminiszter szerint a költségvetés a nemzet közös ügye, és a bizalom helyreállításában ezen a területen jutott a legmesszebb a kormány. Elmondta, hogy a magyar tízéves hozam ugyan emelkedett, de a magyar kötvények jobban teljesítettek a régiós versenytársakénál. A tízéves magyar állampapír hozama 110 bázisponttal alacsonyabb, mint az év elején, ezzel a magyar papírok teljesítettek a legjobban, és ezen a nemzetközi hangulat romlása sem változtatott.
A bizalom és a tervezhetőség fontos lépése, hogy mostantól a költségvetést ősszel fogadják el, a 2027-est október végéig nyújtják be. Ez kiszámítható és átlátható lesz.
Ígérete szerint működő Magyarországot akarnak építeni, ahol nem veszhetnek el a gyengébbek, és a cégek egyenlő feltételek mellett versenyeznek. Kármán András elmondása szerint az emberekbe szeretnének befektetni, és hagyják működni a versenyt, hogy Magyarország újra versenyképes lehessen.
