Varga Mihály: Az MNB együttműködésre készül a Tiszával, az infláció öt százalék fölé emelkedhet
Az MNB elnöke, Varga Mihály szerint a következő hónapokban kulcsfontosságú lépéseket kell tennie az új kormánynak, hiszen az már ősszel konkrétumokat vár a hitelminősítőktől. Az új költségvetési pálya felvázolása elengedhetetlen ahhoz, hogy a piacok megértsék a magyar eszközök kockázatait és ennek megfelelően árfolyamokat tudjanak kialakítani. Ezt az HVG-nek adott interjújában hangsúlyozta, kiemelve a helyzet sürgősségét.
A hitelminősítők jelenlegi türelme viszonylag rövid, és már az év második felében konkrét intézkedéseket várnak. A jegybank véleménye szerint a költségvetési hiány a bruttó hazai termék (GDP) körülbelül öt százalékában stabilizálható. Ennek érdekében a reálkamatok fenntartása is elengedhetetlen alsó határként, amíg a deficit, államadósság és infláció érdemi csökkentésének jeleit nem mutatják.
Makrogazdasági mutatók és jegybanki intézkedések
A makrogazdasági helyzet vegyes képet mutat, azonban a jegybank statisztikái szerint az infláció 1,8 százalékra csökkent, míg a devizatartalékok 44 milliárd euróról 60 milliárd euróra emelkedtek. A forint árfolyama stabilizálódott, és tartósan a 360-365-ös sávban mozog az euróval szemben. Ez az erősödés ugyan nem kedvez az exportálóknak, de a jegybank prioritása most az árstabilitás helyreállítása és a pénzügyi bizalom építése.
Az inflációs kilátások azonban aggasztóak: az év első felében még a toleranciasáv alatt alakulhat, ugyanakkor a második félévben várható energiadrágulások miatt ismét 5 százalék fölé emelkedhet. Ennek fényében a jegybank irányvonala a növekedésösztönzés helyett az infláció kordában tartására fókuszál.
Fiskális döntések és jegybanki átalakítás
Varga Mihály megjegyezte, hogy a monetáris politika nem független a fiskális döntésektől, és hogy a jegybank vigyázó szemét az új kabinet lépéseire, mint az adócsökkentés vagy a családtámogatások bővítése, vetheti. Az együttműködés kialakítása a két politika között rendkívül fontos, hogy a kormányzati intézkedések hosszú távon támogassák a pénzügyi stabilitást.
A jegybank belső struktúráját is átalakítják: a veszteséges intézkedések, mint a kedvezményes hitelek és kötvényprogramok fokozatos kivezetése mellett jelentős költségcsökkentéseket hajtanak végre. A dolgozói létszámot körülbelül 15 százalékkal csökkentették, ami körülbelül 1500 főt jelent. A jegybank célja, hogy visszatérjen a klasszikus jegybanki tevékenységekhez, ugyanakkor a múlt öröksége is kihívások elé állítja az intézményt.
Jogi kihívások és jövőbeli intézkedések
Az Állami Számvevőszék által is kritizált ingatlanberuházások és alapítványi pénzmozgások ügyében feljelentés született, amelyet a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgál. Eközben az egyes alapítványok új vezetése már jelentős javulást tudott elérni a veszteségek csökkentésében. A jegybank portfólióját is tisztítják, különböző, az alaptevékenységhez nem kapcsolódó eszközöktől válnak meg, beleértve ingatlanok eladását és kortárs műgyűjtemények közgyűjteményeknek való átadását.
Ezemellett a magántőkealapok területén is szigorítás történik a tényleges tulajdonosok felfedésére, amely 2026 közepétől válik kötelezővé a már működő zártkörű alapok esetében. A jegybank célja tehát a stabilizálás, a bizalomépítés és a rendteremtés elsősorban a pénzügyi szektorban.
Végső soron a következő hónapok kihívása, hogy ezek az intézkedések elegendőnek bizonyulnak-e a piacok megnyugtatására és a hosszú távú pénzügyi stabilitás biztosítására.
