2030-ra készen kell állnia Magyarországnak az euróra
A Pénzügyminisztérium a 2027–2030-as középtávú gazdaságpolitikai és költségvetési programjában először határozott meg egyértelmű középtávú határidőt az eurócsatlakozás feltételeinek teljesítésére: legkésőbb 2030-ig valamennyi maastrichti kritériumnak teljesülnie kell. A dokumentum szerint ez a gazdaságpolitika középtávú horgonya, ami kijelöli a költségvetési politika mozgásterét is.
A tárca szerint az euró bevezetése még nem jelenti azt, hogy abban az évben már euróval fizetnénk. A minisztérium szerint az eurócsatlakozás feltételei közül jelenleg a költségvetési hiányra vonatkozó kritérium teljesítése igényelné a legnagyobb kiigazítást: a 2027-re tervezett, GDP-arányosan 4,9 százalékos hiányt az évtized végéig mintegy két százalékponttal kellene tovább mérsékelni.
A deficit csökkentése önmagában is cél
A minisztérium hangsúlyozza, hogy a hiány lefaragását nem kizárólag az euró bevezetése indokolja. A felelős és fenntartható költségvetési politika megteremtése önérték, az új gazdasági modell alapja, és az erre irányuló erőfeszítések végső jutalma lehet az euró bevezetése.
A program szerint az euró bevezetése többéves folyamat, amely a gazdaságpolitikai szereplők szoros együttműködését és széles társadalmi támogatást igényel. A folyamat kulcsszereplői a kormány – azon belül a Pénzügyminisztérium – és a Magyar Nemzeti Bank, amelyek közös célja a maastrichti kritériumok 2030-ig történő teljesítése. A munkamegosztás szerint a Pénzügyminisztérium feladata a hiteles költségvetési pálya kialakítása, az MNB-é az inflációs várakozások horgonyzása és a bankunióhoz való csatlakozás előkészítése.
Az inflációs kritérium teljesítése
Az inflációs feltétel kapcsán a minisztérium arra számít, hogy az áremelkedés üteme 2028 második felétől a 2,5 százalékra csökkentett jegybanki cél körül stabilizálódik, ami a jelenlegi környezetben elegendő lehet az inflációs maastrichti kritérium teljesítéséhez. A szabály szerint a csatlakozni kívánó ország megelőző 12 havi átlagos inflációja legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg az árstabilitás szempontjából legjobban teljesítő három uniós tagállam átlagát.
A terv az államadósság csökkenő pályájára és a hosszú lejáratú kamatok mérséklődésére is épít. A minisztérium 2026-ra 77,5 százalékos GDP-arányos államadóssággal számol, amely 2030-ra 74,9 százalékra mérséklődhet.
A tényleges bevezetés dátuma még nyitott
A középtávú program nem ad teljes, tételes technikai menetrendet az euró bevezetéséhez, és nem bontja ki külön az árfolyam-mechanizmushoz kapcsolódó lépések időzítését sem. A dokumentum tehát rögzíti, hogy 2030-ra Magyarországnak teljesítenie kellene az eurócsatlakozás gazdasági feltételeit, a tényleges váltás időpontját viszont nem jelöli meg.
Ez azért fontos különbség, mert Kármán András pénzügyminiszter korábban 2032-t nevezte meg az euró tényleges bevezetésének lehetséges időpontjaként. A tárcavezető akkor arról beszélt, hogy a 2027-es költségvetéssel fenntartható hiánypályára állítják Magyarországot, ami megteremtheti a lehetőségét annak, hogy 2032-re bevezessék a közös valutát.
