Az aszály keresztülhúzhatja a kormány növekedési terveit
A Központi Statisztikai Hivatal pénteken teszi közzé a harmadik negyedéves GDP első becslését. A magyar gazdaság a második negyedévben éves alapon 1,7 százalékkal nőtt, a folytatás megítélésében azonban már eltérnek az elemzői várakozások.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a piaci várakozásoknál pesszimistábban látja a harmadik negyedévet: negyedéves bázison 0,2 százalékos, éves összevetésben 1,6 százalékos növekedést vár. Az MBH Bank ennél erősebb, 0,5 százalékos negyedéves és 2,1 százalékos éves bővüléssel számol. Abban hasonló képet vázoltak, hogy a lakossági fogyasztás a következő évben is a gazdaság egyik fő motorja lehet, a beruházások és a mezőgazdaság kilátásai viszont jóval bizonytalanabbak.
Az ING elemzője szerint a gazdaság teljesítményét az építőipar és a mezőgazdaság gyenge adatai is visszafoghatták, miközben az ipar valamelyest ellensúlyozhatta a kedvezőtlen hatásokat. Az építőipar teljesítménye különösen nehezen becsülhető, mert az ágazat adatai erősen ingadoznak, így a harmadik negyedévben is benne volt a pakliban egy gyenge eredmény.
A mezőgazdaság még nagyobb bizonytalanságot jelent. Az idei aszály a terméseredményeken keresztül jelentősen ronthatja az ágazat teljesítményét. Virovácz a 2022-es, szintén súlyos aszállyal terhelt évhez hasonlította a helyzetet. Az agrárium a GDP-nek mindössze 3-4 százalékát adja, de az ágazati kibocsátás szélsőséges ingadozása a teljes gazdasági növekedésben is nagy kilengést okozhat, ezért az éves GDP-adat önmagában nem feltétlenül mutatja meg, mennyire erős a gazdaság. Egy nagyon gyenge mezőgazdasági teljesítmény akkor is visszafoghatja a növekedést, ha más területeken javulás látszik. A jövő évi előrejelzésekben jelentősebb agrár-visszapattanás is szerepelhet, ennek mértéke azonban az időjárástól függ, emiatt a 2027-re várt növekedésben is van lefelé mutató kockázat.
Az ipar közben támaszt adhatott a harmadik negyedéves GDP-nek. Az ING elemzője az új exportkapacitásokban, köztük az autóipar és az akkumulátorgyártás felfutásában lát növekedési lehetőséget, ugyanakkor a külső kereslet alakulása továbbra is meghatározó. Az energiaszektor gyengébb teljesítménye szintén fékezhette a gazdaságot, így a mezőgazdaság és az építőipar gyengesége mellett az ipar teljesítménye döntheti el, hogy a negyedéves növekedés a pozitív tartományban maradt-e.
Az MBH Bank előrejelzése szerint a harmadik negyedévben az ipari termelés élénkülése támogathatta a növekedést, különösen a járműipar és az elektronikai ágazat kedvezőbb teljesítménye. Az építőipart is erősnek látták, vagyis az ING és az MBH értékelése ebben az ágazatban tér el leginkább. Az MBH a lakossági fogyasztás oldaláról is kedvezőbb képet rajzolt: a dinamikus reálbér-emelkedés és a pozitív tartományban maradó kiskereskedelmi forgalom egyaránt segíthette a háztartások költéseit.
Rodic Ádám, a bank makrogazdasági elemzője szerint a növekedést a turizmus gyengébb teljesítménye és a nettó export romló hozzájárulása fékezhette. Utóbbi arra is utal, hogy a belföldi kereslet élénkülése önmagában nem feltétlenül jelenik meg teljes egészében a hazai termelésben: a fogyasztás és a beruházások egy része importot is generálhat.
Az elemzők az idei év egészére közel azonos növekedési pályát várnak: az MBH 1,8 százalékos, az ING 1,9 százalék körüli GDP-bővüléssel számol. A jövő évi várakozásaik között viszont már nagyobb a különbség: az MBH 2,5, az ING nagyjából 3 százalékos növekedést jelez előre. A 2027-es költségvetést a kormány 2,4 százalékos gazdasági növekedésre alapozza.
A megkérdezett elemzők szerint a háztartások jövedelmét növelő intézkedések a fogyasztást támogathatják. Virovácz arra hívta fel a figyelmet, hogy a támogatások és adókedvezmények egy része olyan háztartásokhoz kerül, amelyek várhatóan nagyobb arányban költik el a többletjövedelmüket. Az MBH is arra számít, hogy a fogyasztás a növekedés egyik fő motorja marad.
A beruházások megítélése már kevésbé egyértelmű: Rodic szerint a jövő évi költségvetési kiigazítás a vállalati szektorra is terheket róhat, ami a visszafogott beruházási környezetben tovább fékezheti a fejlesztéseket. Emiatt az MBH a korábbi várakozásaihoz képest valamivel nagyobb szerepet ad a fogyasztásnak, és kisebbet a beruházásoknak.
Az ING-nél eközben növekedést várnak a beruházásokban is, részben az uniós forrásokból megvalósuló közlekedési fejlesztések, részben az új ipari kapacitások miatt. A hatás nagyságát azonban az importigény mérsékelheti: ha a fejlesztésekhez szükséges gépeket és eszközöket külföldről szerzik be, a beruházás nem teljes összege jelenik meg a hazai GDP-ben.
A prognózisok alapján jövőre gyorsulhat a gazdaság, de az elemzők eltérően ítélik meg, milyen forrásból jöhet a többletnövekedés. A fogyasztás élénkülése mindkét előrejelzésben hangsúlyos, a beruházásoknál és a mezőgazdaság várható visszapattanásánál viszont jóval nagyobb a bizonytalanság.
