EU: A Chipgyártás Krízise és Félrevezető Politika
Az EU csúnyán befürdött a chipgyártás terén, és most szándékosan félrevezeti polgárait. Európában a krízis, amely a Nexperia chipgyártó vállalat körül zajlott, közel állt ahhoz, hogy kontinentális ipari válsággá szélesedjen. Az európai autógyárak és high-tech üzemek termelésének leállítása fenyegetett, de a holland kormány gyorsan reagált, visszavonulót fújt, és bejelentette a vállalat „vissza-államosítását” – nyilatkozta Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője.
Az elemző szerint Európa legalább egy évtizedre van a részleges önellátás elérésétől a chipgyártás és a ritkaföldfémek terén. Az EU eddigi gazdaságpolitikája pedig felmérhetetlenül kiszolgáltatottá tette a kontinenst, amit a politika nem mer elismerni a polgárok előtt – tette hozzá Tatár Mihály.
Államosítás és Tényezők
A holland kormány tavaly októberben egy háborús vészhelyzeti törvény felhasználásával átvette a kínai tulajdonban lévő Nexperia irányítását, kiszorítva annak kínai vezetését. Tatár kiemelte, hogy ez kompenzáció nélküli államosítást jelent, ami komoly precedenst állít a külföldi befektetők számára, megerősítve a bizonytalanságot a nemzetközi piacon.
A chiphiány veszélye ezzel elmúlt, de a történet rávilágít Európa chipiparának drámaian magas függőségére. Az EU már 2021-ben bejelentette a European Chips Act-ot, amely 43 milliárd euró mozgósítását ígérte a chipgyártás fejlesztésére, de az eddigi intézkedések csúfos kudarcot vallottak.
Az Importfüggőség és a Jövőbeli Kilátások
A Covid-járvány utáni chiphiány során nyilvánvalóvá vált, hogy az EU importfüggősége rendkívül magas, hiszen 2000-ben még a világ chipeinek negyedét gyártották itt, míg mára ez az arány 10%-ra zuhant. Tatár Mihály hangsúlyozta, hogy az ipari kultúrák, például a chipgyártás nem statisztikai adatokkal teremthetők, hanem különféle alapfeltételek biztosításával, mint például alacsony energiaárak és szakértők jelenléte.
A holland kormány a gyógyszeriparban végrehajtott piacbefolyásoló lépései után az Intel is feladta a bőkezűen támogatott magdeburgi chipgyár felépítésének tervét, ami önmagában 30 milliárd eurós beruházás lett volna. A 2025-re várható események alapján Brüsszel ismét csak azt rögzíti, hogy „túlságosan függünk a kínai chipektől”.
Ritkaföldfémek és Klímapolitika
Az EU közelmúltban bejelentette a RESourceEU programot, amely az európai függetlenséget hivatott biztosítani a kritikus ásványok terén. Az elemző azonban emlékeztetett arra, hogy a valóságban Kína a ritkaföldfémek 90%-át szállítja az EU-nak, míg az ipari kihívások, mint például az energiaárak inflációja továbbra is növeli a függőséget.
Tatár Mihály figyelmeztetett arra, hogy az EU klímapolitikai intézkedései és a környezetvédelmi elvárások ellehetetlenítik az ipari fejlődést, miközben a szakemberhiány tovább fokozza a problémákat.
Import Diverzifikáció és Jövőbeli Kilátások
Mindezek fényében érthető, hogy az EU import diverzifikációs törekvése is eredménytelenséggel néz szembe. A volt gyarmati országok, mint Ukrajna, Kanada és az ázsiai termelők, mind saját kihívásaik közepette próbálnak helytállni.
Tatár Mihály megállapította, hogy következtetésképpen az EU-nak legalább egy évtizede van szüksége, hogy részleges önellátást érjen el, ami a jelenlegi gazdaságpolitika tehetetlensége miatt látszik is, miközben az eddig folytatott gazdasági irányelv kudarca egyértelműen nyilvánvalóvá válik a polgárok számára.
Forrás: www.economx.hu/gazdasag/europai-unio-chipgyartas-tatar-mihaly-oeconomus.819398.html
