Krízisből krízisbe bukdácsol a világ – mitől tartanak igazán a cégvezetők?
A KPMG legfrissebb nemzetközi felmérése alapján a világ vezetői egyre borúlátóbbak. A korábbi polikrízis helyet adott egy új állapotnak, amelyet permakrízisnek neveznek, s a bizonytalanság már állandó bázisként van jelen cégek életében. Rózsai Rezső, a KPMG magyarországi vezérigazgatója, hangsúlyozza, hogy a vállalatoknak egyidejűleg kell megbirkózniuk a háborúk, a technológiai forradalom és az ESG-követelmények hatásaival. Mindezek mellett a mesterséges intelligencia (AI) szerepe is sokrétű: egyszerre jelent kockázatot és lehetőséget a növekedés szempontjából. A jövő a rugalmas, több lábon álló üzleti modelleket kereső cégek előtt áll, amelyek képesek folyamataik és stratégiáik állandó tanulmányozására.
Az elmúlt évek fejleményei azt mutatják, hogy a világban egymással összefonódó válságok dominálnak, amelyek közép- és hosszú távon kihívásokat jelentenek a vezetők számára. A helyzet folyamatosan romlik, hiszen a gazdasági fundamentumok mellett a geopolitikai kockázatok is folyamatosan növekvő nyomás alatt tartják a cégeket. Mi lehet ennek az oka? A geopolitikai bizonytalanságok mellett a vállalatvezetők számára a hagyományos gazdasági keretek is gyengülnek.
Jelenleg a gazdasági helyzetet elemző szakértők azt tapasztalják, hogy a cégvezetők végérvényesen kénytelenek alkalmazkodni a folyamatosan változó körülményekhez. A COVID-19 járvány rámutatott a nem hatékony ellátási láncok sebezhetőségére, ami kétségessé tette a ‘lean’ elv alapján működő rendszerek megbízhatóságát. A válasz a rugalmasabb, alternatív ellátási láncok kialakítása volt, amelyek biztonságosabb struktúrákra építenek. A mostani időszak legfőbb kihívása az, hogy a technológiai fejlődés elemeit, mint például az AI-t, a cégek sikeresen integrálják a működésükbe.
Rózsai említi, hogy a globális gazdaságba vetett bizalom már kifejezetten csökkent, ám a cégvezetők saját vállalataikkal kapcsolatban még mindig optimisták. A pótlólagos növekedés érdekében egy vezetőnek minden lehetőséget ki kell használnia: az organikus fejlődés mellett az inorganikus lehetőségek is a rendelkezésére állnak. A cégvezetők kiváló lehetőségeket látnak a felvásárlásokban és az új piacokra való belépésben, amit a hosszú távú stratégiáikkal tervezhetnek.
A legfrissebb felmérések, amelyek rendszerszintű kockázatokra hívják fel a figyelmet, az alábbiakra világítanak rá: geopolitikai, technológiai, szabályozási és ellátási láncbeli veszélyek jelenthetik a legnagyobb fenyegetést a hazai gazdaság számára. A gazdaságunk erősen exportorientált, amely azt jelenti, hogy a globális események közvetlenül hatással lehetnek ránk. Kiemelte, hogy a technológiai diszrupció válik egyre fontosabbá, amely összhangban áll a nemzetközi trendekkel.
A vezetők által megfogalmazott öt legfontosabb kockázat között a technológiai támadások, a munkaerő AI-felkészültsége, a mesterséges intelligencia rendszerek bevezetése, az inflációs nyomás és a technológiai infrastruktúra költségei szerepelnek. A cégek annyira bíznak az AI jövőbeli potenciáljában, hogy ennek lakmuszpapírját nem csupán az előfizetések számával, hanem a technológiai bevezetésük komplexitásával mérik. A nagy nyelvi modellek, mint amilyen például a ChatGPT, komoly kihívások elé állítják a cégeket, hiszen használatuk számos biztonsági kérdést is felvethet.
Az ESG-ngyields és a fenntarthatósági szempontok iránti elköteleződés az utóbbi években mind inkább élesebbé vált. A cégeknek nem csupán megfelelési kényszerből, hanem a növekvő elvárások miatt is újra kell tervezniük stratégiáikat. Magyarországon a MNB zöld kezdeményezései fontos lépéseket indítottak el a fenntarthatósági piacon.
Összegzésképpen elmondható, hogy a mai cégvezetők számára a borúlátás elsősorban a permakrízisben gyökerezik. A válaszok keresése folyamatosan, rugalmasan zajlik, hiszen a kihívások, amelyekkel szembesülnek, egyre komplexebbek. Képesnek kell lenniük arra, hogy olyan stratégiákat dolgozzanak ki, amelyek a gyors változásokra reagálva képesek az alapoktól újraépíteni üzleti modelljeiket.
