Új korszak a magyar rákgyógyászatban: A rákstatisztikák felfrissítése
Magyarországon a daganatos betegségek kezelése lényeges változásokon ment keresztül: a Nemzeti Tumorbiológiai Laboratórium programja révén a családok genetikai háttere is felmérésre kerül. Az új adatok azt mutatják, hogy az örökletes rákrizikóval küzdő családok esetében a génhibák negyedében azonosíthatók. Ez lehetővé teszi a korai beavatkozásokat és a célzott terápiák alkalmazását.
A program célja nem csupán új gyógyszerek kifejlesztése, hanem egy olyan kutatási háttér létrehozása, amely hosszú távon javítja a diagnosztikai és terápiás döntéseket. Magyarország évtizedek óta vezető szerepet tölt be az európai daganatos halálozási statisztikákban, ami részben a késlekedő diagnózisoknak tudható be.
Strukturális válasz a kihívásokra
A Nemzeti Tumorbiológiai Laboratórium (NTL) választ kíván adni az onkológiai ellátás legkritikusabb pontjaira: a kutatás, a diagnosztika és a klinikai gyakorlat összekapcsolására. A projekt négy évig tartott és hét milliárd forintból megvalósult. Az NTL program három fő alprogramra oszlik: a magyar onkológiai adatbázis fejlesztésére, innovatív terápiák és diagnosztikai protokollok létrehozására, valamint a tudományos fejlődés klinikai alkalmazására.
Az NTL program a hazai rákkutatás láthatóságát növelte, jól pozicionálva Magyarországot az európai kutatási környezetben. A laboratórium az alapkutatás, a klinikai kutatás és a transzlációs kutatási tevékenységek között hidat épített, erősítve a kutatók és klinikusok együttműködését.
Új adatbázis és gyorsabb diagnózisok
A rákstatisztikák újraírása érdekében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) együttműködve egy olyan adatbázist hoztak létre, amely új alapokra helyezi a rák előfordulási és halálozási statisztikáit. A mesterséges intelligencia alkalmazásával jelentősen felgyorsult a képalkotó diagnosztikai eljárások végrehajtása, így a genetikai eltéréseket ellátó eredmények átlagos megszerzési ideje 96 napról 66 napra csökkent.
Patócs Attila, az OOI főorvosa kifejtette: az onkológiai adatbázis fejlesztése nem csupán a költséghatékonyságot növelte, hanem a betegek ellátásának hatékonyságát is javította, mivel ötször költséghatékonyabban, és egységnyi idő alatt háromszor annyi beteget tudtak kezelni.
Jövőbeli kilátások és a rákellenes harc
Az új statisztikák alapján a daganatos betegségek előfordulásának növekedését mutatják, míg a halálozás stagnál. Majdnem 50%-a a magyar daganatos halálozásnak a tüdőrák, vastagbélrák és mellrák felelőssége. Jelenleg fontos, hogy a jövőbeni kezelések eredményessége mellett hangsúlyt helyezzenek a genetikai vizsgálatokra, hiszen ezek a legkörülményesebb esetek 26%-ában fontos döntéseket hozhatnak.
Az adatok tárolásához stratégiai megközelítés szükséges, hiszen évente 200-300 terabájt adat generálódik. Patócs Attila szerint az ilyen mennyiségű adat nem csupán nemzeti kincs, hanem új alapokra kívánja helyezni a daganatos betegségek kezelését Magyarországon, ezzel is biztosítva, hogy a jövőbeni programok kiterjesztése a legjobban szolgálja a betegek érdekeit.
