Egyre nagyobb gáz van: taktikáznak a magyarok, szorul a hurok Európában
Ahogy az Európai Unió 2027-ig fokozatosan kivezeti az orosz gázt a piactól, Magyarország egyre inkább elosztó központjá válik a kontinensnek. A német sajtó új elemzésére alapozva egyre világosabbá válik, hogy Brüsszel helyzete egyre gyengébb, mivel az orosz földgáz nem fog eltűnni a piacról, csupán rejtettebb, drágább utakon jut el az európai országokhoz.
Az EU energiapolitikájának sokak által támogatott irányvonala, amely sürgeti az orosz gáz kivezetését, komoly kihívásokkal néz szembe. A Berliner Zeitung friss elemzése részletezi, hogy a Szerbia és Oroszország közötti gázszerződés meghosszabbítása csak egy a szélesebb energiatájkép átalakulásáról, amely Magyarország kiemelkedő szerepét hangsúlyozza.
Szerbia már a Turk Stream gázvezetéken keresztül juttatja el a szükséges orosz gázt a magyar határokon belül, mely tovább növeli Magyarország befolyását az energiaelosztásban. Ez a helyzet Brüsszel számára bonyolultabbá teszi az orosz gáz menetelését, amire egyre kevesebb hatásuk van.
Brüsszel védelmi stratégiája
A nemzetközi közéletben egyre többen aggódnak az orosz kapcsolatok miatt, mivel ez tovább nehezíti a magyar kormány politikai lépéseit. A Turk Stream tengeri szakaszának üzemeltetője, a South Stream Transport, Hollandiából Magyarországra helyezi székhelyét, így olyan jogi terület alá kerül, amely kevésbé kiszolgáltatott a nyugati szankcióknak. Szijjártó Péter külügyminiszter üdvözölte ezt a fejleményt, hiszen a politikailag kedvező környezet csökkenti a szankciókról készült intézkedések hatását.
Budapest aktívan olyan zárt rendszereket épít ki, amelyek ellenállóbbá teszik az orosz energiainfrastruktúrát a nyugati szankciókkal szemben. Ezzel Budapest üzenetet küld Brüsszelnek: Magyarország a jövőben is védelmet nyújt a szankciók ellen, ami egyfajta politika eszközként is funkcionál az állampolgári nyomás kontextusában.
A helyzet éleződik
Fontos hangsúlyozni, hogy a német elemzők kiemelik, Magyarország igazi ereje nem csupán a gázfogyasztásban rejlik, hanem a helyzetében, amely kulcsszerepet játszik a térség energiapiacán. A gazdasági táji éles átalakulása az orosz gáz esetleges kivonásával párhuzamosan növelheti Magyarország jelentőségét, amely energiaellátási csomópontként működhet a Balkán és Közép-Európa között.
Az EU 2027-es időpontja, amely a teljes orosz gázkivezetést tűzi ki célul, ambiciózus, ám ezzel párhuzamosan irreális elvárásokkal zárult. Magyarország, Szlovákia és Ausztria számára lehetetlen teljesen megfelelni az erőforrással kapcsolatos követelményeknek, mivel a közép-európai LNG-infrastruktúra jelenleg nem áll készen a szükséges volument biztosítani, és a megfelelő alternatívák túlságosan költségesek.
Jogi szürkezónák és alternatív stratégiák
A jövőbeni alternatívák között szerepelhet, hogy az orosz gáz továbbra is a Török Áramlaton keresztül érkezne a Szerbia-Magyarország folyosón, még ha nem is EU-s országok területén lenne végső felhasználó. Ez a jogi szürkezónák kiaknázására adhat lehetőséget, ahol a gázcsereügyletek és a virtuális kereskedelmi pontok segíthetnek a Szerbia által vásárolt orosz gáz elosztásában, miközben más forrásokból érkező gázt találnak eladásra.
Mindezek következményeként a német elemzők azt sugallják, hogy Brüsszel helyzete gyengült, mivel Szerbia, mint az orosz gáz hivatalos végfelhasználója, stabilizálhatja a piacot, ami Budapest számára csökkentheti az árakat. A feszültségek ugyanakkor aggasztják a politikai döntéshozókat, mivel a térség energiaellátása egy anyagi és politikai játszmához hasonló jelentős változás elé néz.
Ennek kapcsán érdemes figyelemmel kísérni, hogy a magyar kormány milyen lépéseket tesz a jövőbeli energia-politikai stratégiája érdekében, és milyen eszközökkel próbálja meg kikerülni a Brüsszel által támasztott akadályokat.
Forrás: www.economx.hu/gazdasag/orosz-foldgaz-szerbia-magyarorszag-europa.821531.html
