Birodalommá alakul az Egyesült Államok: eltűnnek a közös értékek, csak az érdekek számítanak
2025 új korszakot jelentett az Egyesült Államok számára, amikor is végleg megszakították azt a hagyományos szerepüket, amely évtizedeken keresztül a globális rend fenntartásának szenteltetett. Washington ma már nem a közös értékek őrzője, hanem kíméletlen érdekérvényesítővé vált. Ez a fordulat különösen meglepő a korábbi szövetségeseik számára, akik eddig biztos partnerként tekintettek az Egyesült Államokra.
Vígh Gábor cikkében 2026 január 2-án megemlíti, hogy Donald Trump stílusa továbbra is provokatív, de a tervezett új világrend megszilárdítása érdekében Washington tudatos lépéseket tesz, hogy stratégiai szinten átalakítsa a politikai tájat.
A 2025-ös nemzetbiztonsági stratégia szerint az Egyesült Államok nem lesz képes fenntartani korábbi globális hegemóniáját. A világ egyre bonyolultabbá és költségesebbé vált, ezért új prioritásokra van szükség. Az Egyesült Államok a globális hegemónból klasszikus értelemben vett birodalommá alakul, amely már nem az egész világ gondjainak megoldására törekszik, hanem kizárólag saját érdekeinek védelmére.
Eszterhai Viktor, az NKE John Lukacs Intézet tudományos munkatársa, hangsúlyozta, hogy az amerikai stratégia három alappillérre épül. Az első a Latin-Amerikára való fókuszálás, ahol az Egyesült Államok nem tűr konkurenciát, és hajlandó közvetlen politikai, gazdasági vagy akár katonai beavatkozásra is.
A második pillér a védett határok és előretolt pajzs államok kiépítése, mint például Grönland, Japán és Nagy-Britannia. Ezen országok nem pusztán partnerek, hanem a regionális stabilitás biztosító védelmi elemek. A harmadik pillér a gazdaság újraszervezése, melynek keretében az Egyesült Államok új kereskedelmi szabályokat vezet be. Aki az amerikai piacon szeretne értékesíteni, annak fizetnie kell vámok és különadók formájában, továbbá elvárják tőlük a közvetlen beruházásokat is.
Az amerikai vízió nem hidegháborús ideológiát, hanem a nyers érdekek érvényesülését hirdeti. Washington nem blokkokban, hanem rugalmas hatalmi egyensúlyban gondolkodik. Ez azt jelenti, hogy ahol szükséges, ott megállapodások születnek, míg ellenérdekek ütközése esetén nyílt nyomásgyakorlás várható.
Eszterhai Viktor megjegyzi, hogy az új amerikai stratégiának legnagyobb kihívása nem Kínával vagy Oroszországgal, hanem a hagyományos szövetségeseikkel lesz. Míg a múltban Washington a szövetségesei megerősödését támogatta, most a hangsúly a szövetségesek amerikai érdekek szolgálatába állításán van. Az üzenet világos: aki az Egyesült Államoktól valamit akar, annak fizetnie kell, függetlenül attól, hogy közös értékek és normák helyett már csupán az amerikai érdek számít.
2025 tehát nemcsak geopolitikai fordulópontot jelentett, hanem az erőforrás-áramlás radikális átformálásának évévé is vált. Az Egyesült Államok megkezdte a „nagy padlássöprést”, amellyel tőkét, ipart és technológiát gyűjt össze.
A kérdés immár nem az, hogy létrejött-e egy új világrend, hanem az, hogy ki lesz képes alkalmazkodni hozzá, és ki fog veszíteni ebből a megváltozott nemzetközi helyzetből. Európa, úgy tűnik, eddig nehezen találja meg a helyét az átalakuló rendszerben.
–
Forrás: Economx.hu
