Az egészségügyi adósság kétségbeejtő állapotai
Tavaly december végén a Magyar egészségügyi intézmények kórházi adóssága elérte a 95,5 milliárd forintot, ami azt jelzi, hogy a rendszer fenntarthatósága komoly kérdéseket vet fel. A konszolidációs lehetőség mindössze két részletben valósul meg, az eszközbeszállítók pedig hosszú évek óta szenvednek a fizetési késedelmek következményeitől, amelyek nagymértékben befolyásolják a cégek bevételeit és fejlődési lehetőségeit.
A Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint az egészségügyi intézmények adóssága november végén 66,9 milliárd forintra rúgott, míg a decemberi zárásra ez az összeg jelentősen megugrott. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára, hangsúlyozta, hogy a kórházak, beleértve az egyetemi klinikákat is, folyamatosan kénytelenek növekvő adósságot görgetni, ami reális félelmet kelt a fenntartható működés jövőjével kapcsolatban.
Bár a hónap végén a központi költségvetésből egyes kórházak további forrásokat kaptak, a helyzet továbbra is aggasztó, különösen a legnagyobb adóssággal rendelkező intézmények esetében. A büntetés-végrehajtási központ adóssága például jelentős csökkentést mutatott, míg más intézmények kényszerülték felhasználni tartalékaikat a fennálló kötelezettségeik rendezésére.
Takács Péter, egészségügyért felelős államtitkár, kijelentette, hogy a kormány 2025-re 95 milliárd forintos adósságnövelést tervezi, ami a költségvetés egyszeri nagyobb kereteiként jelenik meg. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az egészségügyi kassza összességében négyezer milliárd forintot ölel fel, és a tervezett adósságot a kórházi konszolidáció keretein belül kezelni fogják.
A szakmai vezetők megnyugtatása érdekében az adósság két részletben érkezik, várhatóan egy részét januárban, a nagyobb összegét pedig márciusban utalják át, ezzel biztosítva a beszállítók kifizetéseit. Az Orvostechnikai Szövetség tagvállalatainak vezetői viszont a kormányzati intézkedéseket lassúnak és elégtelennek ítélik, hangsúlyozva, hogy ha az állam felelős az egészségügyi rendszerért, akkor határidőben kellene teljesítenie a kifizetéseit.
Rásky László kiemelte, hogy a vállalkozások a legtöbb esetben nem tudták megvalósítani az elvárt és korrekt mértékű fizetésemeléseket, ami súlyos bevételkiesést okozott számára. A kórházi és járóbeteg-ellátás éves költsége nagyságrendileg ezer milliárd forint, ahol a kiadások körülbelül 60%-a bérekre megy el. A szakértelem hiányában számos beszállító kénytelen kifizetetlen számlákkal szembenézni.
Bár a szakmai közösség bizakodó, az adósság mértéke sokakban pessimista jövőt sejtet. Rásky László 2026 végére 30-35 milliárd forint lejárt adósságra számít a kórházakban, és ha ez a szám nem emelkedik drámai mértékben, lehetőség nyílik arra, hogy az elmúlt két év kormányzati lépéseit reálisan értékeljék, illetve megfogalmazzák a további fenntartható intézkedések szükségességét.
