Ausztria utolérése: Orbán 2030-as ígérete és annak valósága
Orbán Viktor 2017-ben megfogalmazott célja, miszerint Magyarország 2030-ra utolérheti Ausztriát gazdasági fejlettségben, ambiciózusnak tűnt már a kezdetektől fogva. Azóta több mint hat év eltelt, és az ígéret fokozatosan politikai vízióvá szelídült, ahogy a gazdasági körülmények is drasztikusan megváltoztak. Az Eurostat adatai alapján a cél elérése nem csupán hogy távolinak tűnik, de az EU-átlaghoz való felzárkózás is megakadt.
A választási időszak közeledtével az Economx cikkek sorozatban veszi szemügyre az elmúlt évek nagyszabású gazdasági vállalásait és azok teljesülését. Orbán Viktor eredeti vaksága arra épült, hogy a gyors gazdasági növekedés, a bővülő foglalkoztatottság és a nyugati életszínvonalhoz való felzárkózás reális lehetőségeket nyújthat Magyarszág számára.
A célkitűzés azonban nem csupán egy makrogazdasági mutató eléréséről szólt: az „osztrák életszínvonal” és a „gazdasági fejlettség” elérése lett a jövő felé mutató irány. A kormányzati kommunikációban akkoriban már megjelenik az a vízió is, hogy Magyarország a következő évtized elejére az EU öt legjobban teljesítő országának egyike lehet. Ugyanakkor a GKI Gazdaságkutató elemzése 2017-ben arra figyelmeztetett, hogy tartósan az uniós átlagot meghaladó növekedés mellett is nehézkes lesz ledolgozni a fejlettségi különbségeket, főként a jövedelmi és termelékenységi szintek terén.
2016-ban Ausztriában az egy főre jutó GDP, vásárlóerő-paritáson, 37 ezer egység volt, míg Magyarország esetében csupán 20 ezer, ami egyértelműen jelezte, hogy a felzárkózás nem pusztán optimista elképzelés. A számok azt mutatják, hogy ha nincs drámai változás, akkor Magyarország 2030-ra sem éri el az EU átlagát.
Elemzők sürgetik a figyelmet arra is, hogy a mediánjövedelmek terén Ausztria és Magyarország közötti különbség továbbra is hatalmas. Míg 2016-ban az osztrák mediánjövedelem 23,600 euró volt, a magyar csupán 4,800 eurót tett ki. 2024-re a magyar mediánjövedelem 8,500 euróra nő, de ez is csak az osztrák jövedelmek negyedét teszi ki. Ezzel párhuzamosan az osztrák átlagkereset 58,600 euróra emelkedett, míg a magyar 18,500 eurón stagnált.
Nemcsak a jövedelmek, hanem a gazdasági célok is átszerveződtek. 2023-ra Orbán Viktor már úgy nyilatkozott, hogy a koronavírus-járvány és az ukrán háború „két meteor” teljesen letérítette Magyarországot a kitűzött pályáról. A célkitűzés ezentúl az EU-átlag 85-90 százalékának elérésére fókuszál, ami a korábbi, Ausztriára irányuló ambíciókat lényegesen alulmúlja. Azonban az adatok alapján már ez a mérsékeltebb cél is kétségesnek tűnik, a gazdasági felzárkózás 2023 körül gyakorlatilag megakadt.
A legfrissebb GDP-adatok is azt mutatják, hogy a magyar gazdaság teljesítménye stagnál, ami még a középhosszú távú kilátásokat is kedvezőtlenül befolyásolja. Az összehasonlítható Eurostat-adatai alapján a fejlettségi eltérések nem csökkentek jelentősen, és a kezdetben 2030-ra tervezett célok mára inkább politikai ígéretek maradtak.
Bár a helyzet folyamatosan változik, a jövőbeli prognózisok Momenszálja a magyar gazdaság jövőbeli tervét egyre inkább megkérdőjelezik, hiszen nemcsak az osztrák szint elérése marad elérhetetlen távolságban, hanem az uniós átlaghoz való jelentős közeledés is torpanásra kényszerült. Az elkövetkező évek fogják megmutatni, képesek leszünk-e a gazdasági ígéretek teljesítésére, avagy a politikai ambíciók válnak túlsúlyba.
