Túl nagy árat fizetnek a hallgatók: riasztó számok a mesterséges intelligenciáról
Az amerikai egyetemeken növekvő aggodalom övezi a mesterséges intelligencia (AI) elterjedését. Egy friss felmérés, amely több mint ezer oktatót vonultatott fel, rávilágít arra, hogy az oktatók 90 százaléka úgy véli, az AI gyengíti a kritikus gondolkodást. A tanárok többsége már érzékeli a csalások számának növekedését is a hallgatók körében, ami kifejezetten aggasztó jelenség.
A kutatás eredményei alapján a válaszadók 95 százaléka azt tapasztalja, hogy a ChatGPT és hasonló AI-eszközök használata túlzott függőséget alakít ki a diákokban. Mindez egyre inkább megkérdőjelezi az oktatási folyamatokat és a tanulás minőségét.
Az oktatók jelenleg óvatosan közelítik meg az AI alkalmazását: csupán 12 százalék használja azt gyakran oktatási célokra, míg 34 százalék csak ritkán integrálja a technológiát a tanulmányi folyamatba. Az AI bevezetésének fő akadályaként 80 százalék mondta, hogy az oktatói ellenállás, amelyet 83 százalék a technikai tudás hiányára vezet vissza. Különösen aggasztó, hogy néhány oktató kategorikusan elutasítja az AI használatát, kijelentve, hogy soha nem kívánják alkalmazni ezt a technológiát.
Habár a legtöbben, 69 százalék, már foglalkoztak a mesterséges intelligencia működésével és kockázataival az órák során, a figyelemcsökkenéshez és a kritikai gondolkodás romlásához vezető jelek aggasztóak. Az oktatók 83 százaléka a figyelem csökkenésével összefüggő problémákat tapasztalt, és körvonalazódik egy új típusú fókuszálás hiánya a tanulmányokban.
A hallgatók körében a csalás vádja különösen megosztó téma. A válaszadók 78 százaléka állítja, hogy az AI-eszközök széles hozzáférhetősége óta nőtt a visszaélések száma. Ebből adódóan kiderült, hogy a megkérdezettek 76 százaléka csalásnak tekinti, ha egy AI írja meg egy dolgozat első vázlatát, míg 11 százalék ezt nem tartja problémának, és 14 százalék úgy gondolja, hogy ez nem súlyos etikai vétség.
Érdekes megfigyelni, hogy az oktatók maguk is ambivalensen viszonyulnak az AI használatához. A válaszadók fele elfogadhatónak tartja, ha egy kurzustéma első tervezetét AI állítja össze, míg 46 százalék a PowerPoint-prezentációkhoz is szeretné alkalmazni a technológiai újítást. Ugyanakkor 52 százalék elutasítja, hogy az AI válaszoljon a hallgatói e-mailekre, 71 százalék pedig nem találja megfelelőnek az AI-val való értékelést.
Az összességében elmondható, hogy a felmérés tükrözi a felsőoktatásban jelenlévő zűrzavart: a mesterséges intelligencia már megkerülhetetlenné vált, azonban a használat etikai támaszai és pedagógiai keretei még mindig nem alakultak ki definitív módon. Az oktatók érzékelik a technológia kockázatait és lehetőségeit egyaránt, miközben a mesterséges intelligencia szerepe a jövő egyetemein továbbra is nyitott kérdés marad.
