Egymillő hektáron változhat a gazdálkodás az aszályok miatt
Legalább egymillió hektáron válhat szükségessé a gazdálkodás átalakítása az ismétlődő aszályok következtében – derült ki az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős államtitkár nyilatkozatából. Molnár János István szerint a készülő tízéves agrárstratégia a termelők együttműködését, a hazai feldolgozást és a klímához való alkalmazkodást erősítené.
Vízprémium és felülvizsgált földhasználati szabályok
A tárca vízprémium bevezetését mérlegeli, hosszabb távon pedig a földhasználati szabályokat is felülvizsgálná. Az államtitkár hangsúlyozta: a visszatérő aszálykárokat sem hazai, sem uniós forrásból nem lehet folyamatosan pótolni, ezért elsősorban a gazdálkodóknak kell felmérniük, mely táblákon tudnak hosszú távon jövedelmezően termelni.
Új növények, legeltetés vagy fásítás
A cél a területek további hasznosítása: egyes gazdaságokban új növények beillesztése is elegendő lehet, másutt a kiskérődzők legeltetése vagy a fásítás kínálhat megoldást. A váltáshoz felvevőpiacra is szükség van, ezért a tárca olyan együttműködéseket ösztönözne, amelyekben a termelők a feldolgozókkal és a felvásárlókkal közösen terveznek, sőt akár tulajdonrészt is szerezhetnek egy feldolgozóüzemben. Példaként a jól szervezett nyúlágazatot említette. A juhászatban már azt is előrelépésnek tartaná, ha az élő bárányok egy részét itthon vágnák le, és darabolt vagy csomagolt termékként exportálnák, így a feldolgozásból származó érték nagyobb része maradna Magyarországon.
Négy pillérre épül a tízéves terv
A tízéves terv négy pillérre épül, és 17 ágazati stratégia kapcsolódik hozzá. A fő irányok a klímaalkalmazkodás és az erőforrások megóvása, a gazdaságok ellenálló képességének javítása, az élelmiszer-biztonság és az önrendelkezés erősítése, valamint az agrárigazgatás fejlesztése. A hazai élelmiszer-ellátást jobb minőségű, magasabb hozzáadott értékű termékekkel erősítenék. Az ágazati tervekről november 26-án számolhatnak be a sajtónak, a jóváhagyási folyamat pedig várhatóan még idén lezárul.
A vízprémium részletei még nyitottak
A támogatásoknál a tárca nagyobb súlyt adna a mérhető eredményeknek, például a víz tájban tartásának. Az egyik elképzelés a vízprémium: a kijelölt vízpótlási körzetekben külön támogatást kaphatna az a gazdálkodó, aki a visszatartott víz miatt az év egy részében nem tudja a korábbi módon hasznosítani a földjét. A támogatás összegéről még nincs döntés. Az ügyintézésben 2030-ra négy hónapos pályázati elbírálást, 60 napon belüli kifizetést és gazdálkodónként évi mintegy 150 órára csökkentett adminisztrációt tűztek ki célul.
Generációváltás és állami földvagyon
A generációváltásnál nagyobb figyelmet szentelnének azoknak a fiataloknak, akik családi gazdaság átvétele nélkül lépnének be az ágazatba. Az állami földvagyont megőriznék, és ha a költségvetés engedi, gyarapítanák is, többek között azért, mert az állami területeken egyszerűbb vízmegtartási beavatkozásokat végrehajtani.
A földtörvény módosítása előtt tisztázni kell az irányt
A földtörvény átfogó módosítása előtt tisztázni kell, hogy a szabályozás elsősorban a földhasználók vagy a tulajdonosok érdekeit védje – hangsúlyozta Molnár János István. A földbérleti díjak adóztatásáról is csak ennek ismeretében döntenének; egy kisebb, részletszabályokat pontosító módosítási csomag már készül.
