Menekülnek a Kockázattól a Magyar Bankok és Alapkezelők
A pénzügyi szektor kockázatkezelési igazgatóinak (CRO-k) hangulata a jövőbeli irányvonalakról árulkodik, beleértve a bankok, alapkezelők és biztosítók termékkínálatának alakulását is. A KPMG 2025 végére vonatkozó felmérése rávilágít, hogy a magyar pénzügyi szférában fokozatosan erősödik a kockázatkerülés, és növekvő figyelmet kap a kockázatérzékelés, különösen a technológiai fejlődés és a geopolitikai kockázatok tükrében, de Magyarország országkockázatával kapcsolatos aggályok is hangsúlyt kapnak.
A KPMG által készült ‘Kötéltánc a bizonytalanság felett’ című felmérés a magyar pénzügyi szolgáltatók – 30 intézmény – CRO-jait kérdezte meg, és betekintést nyújt abba, hogyan értékelik az egyes kockázati tényezőket. Kiderült, hogy a különféle pénzügyi intézmények eltérő véleményen vannak a kockázatokkal kapcsolatban, és más-más megoldásokat keresnek a problémák kezelésére.
Jól látható, hogy a kockázati étvágy egyértelműen a konzervatívabb termékek és ügyfélstratégiák felé mozdult el. A kockázatvállalási kedv drasztikusan csökkent: míg a kKV-hitelezés támogatottsága 60%-ról mindössze 15%-ra esett, addig a stabilabb helyzetben lévő nagyvállalatok esetében a hitelezés támogatottsága 40%-ról 85%-ra nőtt. A biztosítók a felelősség- és vagyonbiztosítást tartják az átlagosnál kockázatosabbnak, míg az alapkezelők elfordulnak a kockázatkezelési szempontból nehezen befogadható tőkeáttételes és egzotikus alapoktól.
A bankok kockázatkezelésében a globálisan növekvő volatilitás, a geopolitikai feszültségek kiújulása, valamint a technológiai reformok kulcsszerepet játszanak. A CRO-k célja, hogy javítsák intézményeik ellenállóképességét, növeljék a működési hatékonyságot, miközben próbálnak lépést tartani a digitális transzformációval és az AI-forradalom kihívásaival. Ugyanakkor folyamatosan szembesülnek a bonyolult felügyeleti elvárásokkal is.
Magyarország ezen belül a stagnáló gazdaság, a beragadt infláció és a magas kamatszint ellenére a lakosság hitelképessége nem romlott számottevően a törlesztési moratórium lejárta után. A magas foglalkoztatottság és a lakosság újfajta mentalitása ugyanakkor csökkentette a fogyasztást, elősegítve a megtakarításokat és csökkentve az eladósodottságot. Ez azonban negatívan hatott az áruhitelezésre és a lakossági beruházásokra.
Bármilyen pozitív jelek is mutatkoznak a lakossági hitelpiacon, a legmeghatározóbb tényező a jövőre vetett bizalom hiánya a vállalati hitelezés terén. A bankok tapasztalatai mit sem változtak, a hitelkereslet alacsony, és sok esetben nem új fejlesztésre, hanem a meglévő kötelezettségek kiváltására irányul.
A gazdasági és szabályozói környezet továbbra is kihívást jelent a bankszektor számára. A szabályok gyakori változása megnehezíti a hosszú távú tervezést, míg a hazai és európai felügyeleti elvárások közötti eltérések növelik a megfelelési komplexitást, különösen a multinacionális bankcsoportok számára.
Az ESG- és klímakockázatok a banki működés szerves részévé váltak, hiszen a klímaváltozás, a szélsőséges időjárási események és a kiberbűnözés egyre nagyobb kihívást jelentenek. A biztosítók középpontjában leginkább az adatminőség javítása és a humán erőforrás fejlesztése áll, míg az alapkezelők a diverzifikációval és óvatosabb befektetési stratégiákkal próbálnak reagálni a felmerülő kockázatokra.
A pénzügyi ágazat jövője tehát egyre inkább a kézzelfogható gazdasági események, a működési hatékonyság és a kockázatok kézben tartása köré épül. A CRO-k feladata most a kiszámíthatatlan piaci környezetben igyekezni a legjobb döntéseket hozni, hogy megőrizzék pénzügyi stabilitásukat.
