Újabb fordulat a Barátság-ügyben: csütörtökre tolták az újraindulást
Az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiha, nyilatkozata szerint Ukrajna már számos alkalommal javasolta, hogy a két ország vezetői találkozzanak, hogy közvetlenül megvitassák a kialakult helyzetet, de mindezidáig választ sem kaptak erre a felvetésükre. Ezzel párhuzamosan a Barátság kőolajvezeték újraindítása, amely jelentős szerepet játszik a közép-európai energiaellátásban, továbbra is késlekedik, mivel Ukrajna halogatja annak elindítását. A legfrissebb hírek szerint a szlovák gazdasági minisztérium közölte, hogy csütörtökre tolták az újraindulás időpontját, amely eredetileg február 25-re volt tervezve.
Az orosz nyersolaj a múlt hetekben nem érkezett meg Szlovákia és Magyarország felé, és a késlekedés oka Ukrajna állítása szerint egy orosz dróncsapás, amely megrongálta a vezeték infrastruktúráját. A magyar kormány azonban máshogy látja a helyzetet, és úgy véli, hogy az ukrán döntés politikai indíttatású, nem technikai akadályok miatt helyezte le a Barátság vezetéket. A magyar kormány képviselői hangsúlyozták, hogy semmilyen technikai tényező nem indokolja a leállítást.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy február 23-án éjjel, ukrán drónok támadást indítottak a Barátság kőolajvezetéket kiszolgáló orosz olajszivattyú-állomás ellen, amely Tatárföldön található. A helyi hatóságok jelentése szerint a tüzet a drónok által okozott törmelékek becsapódása gyújtotta meg, ám szerencsére senki sem sérült meg a támadás során.
Ukrajna az ügy kapcsán javaslatokkal fordult Budapesthez, és azt állítják, hogy már több reális megoldást is ajánlottak a Druzsba olajvezeték körüli viták rendezésére. Szibiha elmondta, hogy Kijev a politikai helyzet rendezésében is nyitott lenne, feltéve, hogy Magyarország lemond a nyilvánosan tett ultimátumokról. A miniszter elmondta, hogy Ukrajna többször is ajánlotta, hogy Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij tartson találkozót a kapcsolatok tisztázása érdekében, azonban Budapest eddig nem reagált a felvetésre.
A kölcsönös bizalom helyreállítása érdekében mindkét félnek tekintettel kell lennie a másik ország belpolitikai helyzetére, és kerülnie kell a politikai manőverezést, amely a kétoldalú kapcsolatokat csak tovább mérgesítheti. Az események folytatódása és az esetleges új javaslatok hatással lesznek a két ország közötti kapcsolatok alakulására és az energiaellátás biztonságára a régióban.
