Friss kiskereskedelmi adatok: A használt cikkek és online vásárlások népszerűsége nő
2026 januárjában, a friss statisztikák szerint, a magyar kiskereskedelmi forgalom volumene ugyan növekedett, azonban a részletes adatok sokat felfednek a fogyasztói szokásokról. A jelentésből egyértelműen kiderül, hogy a használtcikk-boltok és az online kereskedők részesedése folyamatosan emelkedik, míg számos hagyományos bolt forgalma csökkent.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a kiskereskedelem forgalma naptárhatástól megtisztítva 3,5%-kal haladta meg az előző év azonos időszakát. Míg az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma 1,2%-kal bővült, a nem élelmiszer-kiskereskedelem esetében ez a szám már 4,7%-ra rúgott, és az üzemanyag-kiskereskedelem egyenesen 5,7%-os növekedést mutatott.
Érdemes megemlíteni, hogy a forgalom szempontjából az online vásárlások térnyerése figyelemre méltó: a csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 14%-kal emelkedett. Ezzel szemben a klasszikus bolti vásárlások, különösen a kisboltok forgalma, egyre inkább csökken, ami aggasztó jele a kiskereskedelmi szektor jövőjének.
Az élelmiszeripari statisztikák is árulkodóak: míg az élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma 3,7%-kal nőtt, az élelmiszer-, ital- és dohányáru-szaküzletek forgalma 6,5%-kal csökkent. A cikkek széles spektrumát lefedő forgalom is mutatja a különbségeket az egyes kategóriák között, ugyanis a használtcikk-üzletek eladásai 10%-kal nőttek, míg a textil-, ruházati és lábbeliüzletek ben 6,7%-os növekedést mutattak.
Az üzemanyagtöltő állomások forgalma 5,7%-kal emelkedett, míg a gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek volumene 6,5%-kal csökkent. Ezen eredmények összességében mutatják, hogy bár a kiskereskedelem több területén van növekedés, a hagyományos üzletek képtelenek lépést tartani a változó piaci környezettel.
Egy figyelemreméltó tény az, hogy az országos kiskereskedelmi forgalom folyó áron 1504 milliárd forintot ért el januárban. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma a 2026-os kiskereskedelem 50%-át, a nem élelmiszer-kiskereskedelem 36%-át, míg az üzemanyagtöltő állomások 14%-át adják.
Összességében elmondható, hogy a fogyasztói preferenciák átalakulása új kihívások elé állítja a kereskedőket. A digitalizáció és a fenntarthatósági szempontok fokozottan befolyásolják a vásárlói döntéseket, és a jövő kiskereskedelme valószínűleg egyre inkább az online lehetőségekre fog építeni.
