Kiszivárgott a Hippokratész-terv: Radikális reform a magyar egészségügyben
Az egészségügyi reformok iránti sürgető igényére választ adva Kiszivárgott egy titkos terv, amelyet 2020-ban készített a Boston Consulting Group a Belügyminisztérium megbízásából. A Hippokratész-terv néven ismert dokumentum egy átfogó és radikális változást javasol a magyar egészségügyi rendszerben, amelyben kevesebb kórház és rendelő, de erősebb alapellátás szerepel, emellett a magánegészségügy szerepe is hangsúlyosan megnövekedne.
A terv célja, hogy az egészségügyi ellátórendszer hosszú távú strukturális problémáira, mint a szakdolgozóhiány, az infrastruktúra elöregedése és hosszú várólisták, átfogó és több lépcsős átalakítással reagáljon. A reformterv 53 intézkedést tartalmaz, amelyek a megelőzésre, alapellátásra, járó- és fekvőbeteg-ellátásra, valamint rehabilitációs és krónikus ellátásokra vonatkoznak.
Legalább 70 kórház megmaradását tervezték a 2019-es 108-ból, a fekvőbeteg ágyak számát 41 ezerről 27 ezerre csökkentve. Ezen felül a járóbeteg-ellátó intézmények száma 557-ről 221-re csökkent volna. A terv értelmében a kórházak kapacitása nem csupán kevesebb, de modernizált és hivatásos színvonalú intézményeket eredményezett volna.
A tervek alapján a poliklinikák 15-30 perces távolságra lettek volna elérhetőek, míg a komplex ellátást nyújtó intézmények 30-60 percnyire helyezkedtek volna el. Budapest esetében például négy centrumkórház és hét helyi kórház maradt volna a rendszer gerince, míg a megszüntetett intézmények funkciót váltottak volna, például rehabilitációs központokká vagy krónikus ellátóhelyekké alakulva.
A háziorvosi ellátás megerősítése is középpontba került, megoldást jelentve a tartósan betöltetlen körzetek problémáira. A háziorvosok jövedelmét 130-140 százalékkal emelték volna, és a telemedicina elterjedését is célul tűzték. A reform finanszírozása évente 230-270 milliárd forint pluszberuházást igényelt volna 2020 és 2026 között, részben uniós források bevonásával.
Független szakértők szerint a tervezet szakmailag megalapozott alapot teremtett volna a magyar egészségügy jövőjének vitájához. Politikai elemzések azonban arra figyelmeztetnek, hogy a benne foglalt intézkedések, mint például a kórházak bezárása, komoly kockázatot jelentettek a kormány számára, magyarázatot adva arra, hogy miért nem került nyilvános vitára. A dokumentum titkosítása azt jelzi, hogy a kormány a mélyreható reformok határozott felvállalását végül kerüli.
