A csókbetegség elleni védőoltás reményei
A mononukleózis, közismert nevén csókbetegség, az Epstein-Barr vírus (EBV) által kiváltott betegség, amely a lakosság túlnyomó többségét érinti – becslések szerint az emberek 95%-a életük során találkozik e vírussal. Míg sok esetben a fertőzés tünetmentesen zajlik, addig a betegség bizonyos emberekben súlyosabb tüneteket okozhat, amelyek hónapokon át elhúzódhatnak, ezzel jelentősen rontva az életminőséget.
Jelenleg a mononukleózis természetes úton gyógyul, de az EBV nem teljesen tűnik el a szervezetből; a vírus lappangása összefüggésbe hozható számos súlyos betegség, például különböző daganatos megbetegedések és sclerosis multiplex (SM) kialakulásával. Különösen a gyengült immunrendszerű egyének vannak kitéve a vírus hosszú távú hatásainak.
Most azonban nagy előrelépés várható a betegség megelőzésében. A Science Alert híradásai szerint a Fred Hutchinson Rákkutató Központ és a Washingtoni Egyetem szakemberei olyan antitesteket fejlesztettek ki, amelyek az EBV két alapvető fehérjéjére – a gp350-re és a gp42-re – irányulnak. E fehérjék kulcsszerepet játszanak abban, hogy a vírus bejuthasson a B-sejtekbe. A célzott blokkolásukkal valószínűleg megakadályozható a vírus elsődleges behatolása és reaktiválódása.
Az immunrendszerhez hasonlóan működő egereken végzett kísérletek során az egyik antitest sikeres védelmet nyújtott az EBV-fertőzés ellen. A kutatók nem csupán az EBV elleni védekezés lehetőségeit látják ebben a módszerben, hanem egy általános, új megközelítést kínálva más kórokozókkal szembeni antitestek kifejlesztésére is.
A következő időszakban ennek a kutatásnak különösen nagy jelentősége lehet, hiszen a szerv- és csontvelő-átültetett betegek EBV-vel kapcsolatos szövődményeinek, például a PTLD-nek a csökkentésére is alkalmazhatják ezt a védőoltás alapját képező technológiát. Az új antitestek fejlődése tehát nemcsak a csókbetegség ellen jelenthet komoly lépést, hanem a szövődmények megelőzésére is igyekszik megoldást találni.
