Gigantikus vagyon kerülhet vissza az államhoz az egyetemi alapítványoktól
2027. augusztus 31-ig kerülhetnek vissza az állam tulajdonába azok az egyetemeket fenntartó alapítványok, amelyek nettó vagyona a legfrissebb adatok szerint tavaly év végére körülbelül 1900 milliárd forintra nőtt. E tényről Magyar Péter miniszterelnök tájékoztatott a csütörtöki kormányszóvivői eseményen, ahol elmondta, hogy harmincvalahány olyan közérdekű vagyonkezelő alapítvány működik hazánkban, amely nem egyetemhez kapcsolódik, és ezek 2026. augusztus 31-én megszűnnek, így tulajdonjoguk visszakerül az államhoz.
Az egyetemi alapítványok, amelyek a felsőoktatásban kulcsszerepet játszanak, azonban csak 2027. augusztus 31-ig kerülnek vissza az állam pénzügyi irányítása alá. E folyamat széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetést követően fog végbe menni, hogy biztosított legyen a feladataik megfelelő ellátása.
A Portfolio gyűjtése szerint az egyetemi alapítványok többsége jelentős vagyonnal rendelkezik, a legmagasabb nettó értéket képviselő alapítvány – a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartója – több mint hatvanötszörös tőkével bír a legkisebb fenntartóhoz, a Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítványhoz képest. Ez a különbség részben az egyetemek méretének és profiljának eltéréseiből fokad, ugyanakkor a vagyonok eloszlásának nagyfokú egyenlőtlenségeket is tükröz.
Az alapítványok eszközei között nemcsak részvények, hanem egyéb változatos vagyonelemek is felfedezhetők. Az ingatlanportfóliójuk tartalmaz többek között kollégiumokat, a győri repülőteret, a Szegedi Tudományegyetem csillagvizsgálóját, szállodákat és vegyesboltokat is. Ezen túl a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem birtokában van a Gödöllői Kastély, míg a Debreceni Egyetem egy kisebb kastélyt, a Borsay-kastélyt mondhatja magáénak.
A kiszervezett vagyon teljes listája nehezen megszerezhető a folyamat átláthatatlansága miatt; az előző kormány nemcsak az alapításkor átadott eszközöket, hanem az évek során fokozatosan, különböző jogszabályokon keresztül növelte az egyetemek által birtokolt vagyon mennyiségét. Az aktuális kormányzati kommunikáció hangsúlyozza, hogy „kisemmizésről nincs szó”, továbbá nem szándékoznak a felsőoktatási intézmények működésének megzavarására.
Félő, hogy a jövőbeli vita során felmerül az ingatlanok elosztása, hogy miként alakul a visszakerülő vagyonelemek elhelyezése; azonban azt valószínűre veszik, hogy azok az eszközök, amelyeket az egyetemek működéséhez nélkülözhetetlennek tartanak, nem kerülnek elvonásra. Az egyetemek jelenlegi gazdálkodásuk során nem elsősorban a saját vagyonukból táplálkoznak, hanem az állammal kötött közfeladat-finanszírozási szerződésekre építenek.
Most, hogy ezek a szerződések lejárnak, a kormány előtt álló feladat újratárgyalni őket, illetve új finanszírozási struktúrákat kivitelezni, amelyek lehetővé teszik, hogy az állam által visszavett vagyon kompenzálja az egyetemek szükségleteit.
