Az iráni háború és Moszkva megerősödése
Az évtized egyik legfontosabb geopolitikai eseménye, az Egyesült Államok és Izrael katonai támadása Irán ellen nemcsak a Közel-Keletet álmodta újra, hanem váratlan gazdasági következményekkel is járult hozzá. Miközben a világ figyelme a katonai konfliktus részleteire összpontosított, a globális olajpiac számára drámai események zajlottak a háttérben. Az olajárak robbanásszerű emelkedése a Kreml számára átmeneti mentőövet nyújtott, lehetővé téve a költségvetési gondok enyhítését és a háborús kiadások fokozott finanszírozását.
Miután a harcok kitörtek, a Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára a február 25-i 69 dollárról márciusra 112 dollárra emelkedett, míg az Urals nyersolaj ára drámaian megnövekedett, április 7-re elérve a 125 dollárt. Ezt a hirtelen árugrás a kereslet megnövekedése, valamint a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság okozta. A háború előtt Moszkva 10–14 dolláros diszkonttal tudta csak értékesíteni az Urals nyersolajat a Brenthez képest, de a konfliktus következtében ez a különbség eltűnt, sőt, egyes időszakokban az orosz olaj magasabb árat kapott, mint a Brent.
A bevételek ugrása és a váratlan nyereség
A Bruegel legfrissebb elemzései szerint a háború alatt a márciustól júniusig terjedő időszakban Oroszország szénhidrogénből származó bevételei ugrásszerűen megnövekedtek. Januárban 393,3 milliárd rubel, februárban 432,3 milliárd rubel, márciusra 617 milliárd rubel, áprilisra pedig 855,6 milliárd rubel bevételt jelentett az orosz államkassza. A májusi és júniusi forgalom ugyan csökkent, de még így is figyelemre méltónak bizonyult a háború előtti időszakhoz képest.
A háború hatásának mélysége azonban sokkal összetettebb. Az orosz pénzügyminisztérium adatai alapján az iráni konfliktus következtében Oroszország mintegy 1,2 billió rubel többletbevételhez juthatott, amely megközelítőleg 13,5 milliárd eurónak felel meg. E bevétel a gazdaság szempontjából jelentős, mivel a Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint ez az összeg az orosz nominális GDP 0,5%-ának felel meg.
A hosszú távú kilátások árnyai
Noha az iráni háború által generált olajár-emelkedés átmeneti lehetőségeket biztosított Oroszország számára, az ország hosszú távú gazdasági pályája nem mutat kedvező jeleket. Az orosz költségvetési bevételek az első félévben 3660,7 milliárd rubelre csökkentek az előző év azonos időszakához képest, amely jelentős elmaradást jelent a 2025-ös évhez viszonyítva. A piaci viszonyok állandóan változnak, és a hosszú távú tendenciák, mint például az urals nyersolaj áresése, fokozatosan szűkítik Oroszország gazdasági mozgásterét.
Oroszország, amely az iráni háború által létrejött pénzügyi némi fellélegzés lehetőségét élvezi, továbbra is súlyos szerkezeti problémákkal küzd. A háború pénzügyi hatásai és a kedvező makrogazdasági adatok ellenére, amelyek gazdasági mutatókat ideiglenesen növelték, a középtávú perspektívák aggasztóak; a kedvező állapot valószínűleg nem marad fenn hosszú távon.
