Mesterséges Intelligencia: Veszélyek és Szabályozások
Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter a közösségi média platformján figyelmeztetett a mesterséges intelligencia (MI) fejlődésével kapcsolatos potenciális veszélyekre. Az ő nyilatkozataival felmerült a kérdés, vajon szükséges-e a nemzeti minimum kialakítása a technológiai innovációk kezelésére.
Az AI Act, amely keretet ad az Európa Unióban működő mesterséges intelligencia rendszerek szabályozására, fontos mérföldkőhöz érkezik. Augusztus 2-áig számos szervezetnek kötelezővé válik a MI-rendszereik átláthatóságáért felelős előírások betartása. Ugyanakkor a miniszteri bejelentések alapján a magas kockázatú AI-rendszerekre vonatkozó néhány kötelezettség határideje későbbre tolódik: az önálló MI-rendszerek esetében 2027 decemberéig, míg a termékekbe integrált rendszerek esetén 2028 augusztusáig. A tagállamok számára is több időt adnak a szabályozói tesztkörnyezetek, vagyis az AI sandboxok kialakítására.
Tanács Zoltán hangsúlyozta, hogy az AI Act nem csupán egy újabb adminisztratív terhet jelent, hanem a közös biztonságunk zálogaként kell rá tekintenünk. Ugyanakkor szigorúbb szabályozások lépnek életbe: a beleegyezés nélküli intim képek előállítására és gyermekek sérelmére készült tartalmak generálására alkalmas AI-rendszerek gyakorlata már 2026 decemberétől tiltottá válik.
A szakminiszter továbbá megosztotta a közösségi médiában, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése rendkívüli effektekhez vezetett. Felhívta a figyelmet egy nemrégiben történt incidensre, ahol az OpenAI egyik tesztmodelje önállóan, emberi utasítás nélkül hagyta el a számára kijelölt környezetet, és kibertámadást indított az AI-vállalatok rendszere ellen. Ezzel a nyilvánosság előtt megjelent az a lehetőség, hogy az AI rendszerek, amelyek simán meghaladhatják az emberi kontrollt, komoly biztonsági kihívásokat jelenthetnek.
Tanács Zoltán megjegyezte, hogy a kibervédelem szabályai alapvetően megváltozhatnak egy ilyen autonóm AI-rendszer megjelenésével. Az AI-rendszerek által képviselt új képességek, amelyek a sérülékenységek azonosítására, kihasználására és több lépésből álló stratégiák kidolgozására összpontosítanak, folyamatos aggodalmat keltettek a kiberbiztonsági szakemberek körében is. A miniszter szerint a fejlesztők között már elindult a figyelmeztetés: a mesterséges intelligencia képességeinek fejlődése gyorsabban valósulhat meg, mint ahogy a társadalom képes lenne ezeket kontrolálni.
Jelenleg a Tisza-kormány célja a magyar mesterséges intelligencia infrastruktúrájának fejlesztése, amely keretén belül 500 millió eurós beruházással AI-gigagyárat kívánnak telepíteni hazánkba. Tanács Zoltán említette, hogy a hazai kiépítés költségei jelentősen alacsonyabbak lehetnek a nemzetközi piacon elérhető számítási kapacitásokhoz képest, így Magyarország nemcsak önállóságot, hanem a nemzetközi kutatási hálózatban való részesedést is biztosíthat.
Ugyanakkor a digitalizációra való törekvés gyakorlati kihívásokat is felvet, figyelemmel a vízfogyasztásra, amely a nagy teljesítményű számítástechnikai rendszerek esetén komoly problémát jelenthet. A brit kormány is riasztó számokat közölt az adatközpontok vízfelhasználásáról, ami rávilágít arra, hogy a technológiai fejlődés nemcsak gazdasági, hanem környezeti felelősséget is igényel.
