Átrendeződtek a magyarok egzisztenciális félelmei
Jelentősen mérséklődött az inflációtól való szorongás a magyar lakosság körében, helyét hosszabb távú biztonsági aggályok vették át – derül ki az Ipsos országos reprezentatív felméréséből, amelyet a Provident Barométer friss adatai is megerősítenek.
Míg egy évvel korábban a válaszadók 35 százaléka tartott attól, hogy az infláció miatt elértéktelenedik a fizetése, 2026 júliusában ez az arány 21 százalékra esett vissza.
A legfrissebb adatok szerint a lakosságot a jövedelem elértéktékenyedésénél jobban feszíti az az aggodalom, hogy a majdani nyugdíja nem lesz elég a megszokott életszínvonal fenntartásához – ez a válaszadók 24 százalékát érinti. Emellett 23 százalékuk tart attól, hogy egy munkahelyvesztés esetén nem lesz képes rövid időn belül a korábbival megegyező bérsávban elhelyezkedni.
Egy év alatt 12 százalékról 17 százalékra nőtt azoknak a száma, akik egyáltalán nem aggódnak a felsorolt egzisztenciális fenyegetések miatt.
A félelmek korosztályonként élesen eltérnek
A nyugdíj összege főként az idősebbeket nyomasztja: az 50 és 59 év közöttieknél 30 százalék, a 60 év felettieknél pedig 34 százalék tart ettől. A munkahely elvesztésétől elsősorban a fiatalabb generációk félnek: míg a 60 felettiek csoportjában mindössze 4 százalékra jellemző ez az aggodalom, a 18–29 évesek és a 30–39 évesek körében is mintegy 30-30 százalék félti az állását.
Az egzisztenciális szorongások átrendeződését derűlátóbb, ám megfontolt fogyasztói hozzáállás kíséri. A 2026 áprilisában mért 68 százalékról 58 százalékra esett vissza azoknak a válaszadóknak az aránya, akik a következő hat hónapban visszafogják kiadásaikat. Ez ugyanakkor nem jelent azonnali költekezést: a válaszadók 33 százaléka kivár, és egyelőre nem változtat vásárlási szokásain.
A fogyasztás növelését legnagyobb mértékben a 18 és 29 év közöttiek tervezik, 16 százalékuk fontolgatja ezt, a 60 év felettieknek viszont csupán 5 százaléka.
Javult a háztartások pénzügyi mozgástere
A háztartások anyagi helyzete valamelyest javult: a lakosság 36 százalékának fogy el a pénze a hónap végére, míg 2025 októberében 43 százalék nyilatkozott úgy, hogy hónapról hónapra él. A szűkösség ugyanakkor nem érint mindenkit egyformán: a nők 42, a férfiak viszont csak 31 százaléka fut ki a pénzéből.
A válaszadók 11 százaléka nyilatkozott úgy, hogy akár jövedelme egyharmadát is félre tudja tenni. Ebben a csoportban jóval kisebb a nemek közötti eltérés: a nők 9, a férfiak 13 százaléka jelölte meg ezt a választ.
Az óvatosság a mindennapi rutinban is tetten érhető: a megkérdezettek kétharmada legalább hetente nyomon követi bevételeit és kiadásait. A napi nyomon követés terén az ötvenes korosztály és a hatvan év felettiek jóval nagyobb tudatosságot mutatnak, mint a 18 és 29 év közöttiek – előbbieknél 42-42 százalék, utóbbiaknál 30 százalék. Hasonló különbség figyelhető meg lakóhely szerint is: a fővárosiak 43 százaléka tartja szemmel naponta pénzügyeit, szemben a községekben élők 34 százalékával.
Érettebb pénzügyi hozzáállás rajzolódik ki
„A számok mögött egy érettebb pénzügyi hozzáállás rajzolódik ki: a magyarok többsége nemcsak figyeli a kiadásait, hanem tudatosan mérlegel is – nem szórja a pénzt, de nem is a félelem vezérli a döntéseit. Ez a kiszámíthatóság iránti igény az egyik legfontosabb üzenet a számunkra. A pénzügyi szolgáltatóknak épp erre érdemes válaszolniuk: nem gyors ígéretekkel, hanem átlátható, tervezhető megoldásokkal, amelyekre hosszú távon is építeni lehet” – mondta Horváth Attila, a Provident Pénzügyi Zrt. gazdasági igazgatója.
