36 év után kinyílnak az ügynökakták – sokan fellélegezhetnek, de lesznek drámák
Az Országgyűlés 149 igen szavazattal, 35 tartózkodás mellett elfogadta az ügynökakták nyilvánosságáról szóló törvényt. Ellenszavazat nem volt. A Fidesz és a KDNP képviselőinek többsége tartózkodott, két fideszes és négy KDNP-s képviselő igennel szavazott. A Mi Hazánk jelen lévő képviselői szintén támogatták a jogszabályt.
Magyar Péter a szavazás után a Facebookon reagált: 36 év késéssel, a TISZA javaslatára a Magyar Országgyűlés megszavazta az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát. A Fidesz nem támogatta a javaslatot.
A miniszterelnök korábban október 22-ét jelölte meg a nyilvánosságra hozatal dátumaként. A törvény szerint az első adatok közzétételének határideje október 20., a B-dossziéké pedig 2027. február 25.
Mi kerül ki az internetre?
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában mintegy 36 ezer hatos karton maradt fenn. A mágnesszalagokon körülbelül 58 ezer név szerepel. A teljes hálózati nyilvántartás ma sem rekonstruálható pontosan. Kereshetővé válhatnak a hatos kartonok, a B-naplók, a B-dossziék adatai, valamint a mágnesszalagokon található H-jelzésű hálózati nyilvántartás nem minősített adatai.
Az érzékeny személyes adatokat ki kell takarni: ilyen az egészségi állapot, a függőség, a szexuális élet vagy a vallási, világnézeti meggyőződés.
Egy név önmagában nem bizonyíték
Az ÁBTL felhívta a figyelmet arra, hogy egy név szereplése a hálózati nyilvántartásban nem bizonyítja az együttműködést. A hatos karton azt mutatja, hogy valakit nyilvántartottak hálózati személyként. A beszervezés alapja is szerepelhet rajta, de abból nem derül ki, hogy az illető adott-e jelentéseket, milyen gyakran találkozott a tartótisztjével, vagy megtagadta-e az együttműködést.
Ruff Bálint korábban arról beszélt, hogy sok család szomorú lesz. Ungváry Krisztián történész erre reagálva azt írta: szerinte ez nem igaz, lesznek szomorúak, de a többség inkább fellélegezhet.
Megtagadták az együttműködést
Ungváry több olyan állambiztonsági jelentést tett közzé, amelyekben beszervezett emberek története szerepel. Egy Szigeti Attila fedőnevű egyházi személyt 1966-ban hazafias alapon szerveztek be. Elfogadta az együttműködést, de írásos jelentést nem adott, rendtársairól megtagadta az információgyűjtést. 1969-ben kizárták a hálózatból.
Egy Tárnoki fedőnevű embert 1968-ban kompromittáló adatok alapján szerveztek be. A rendőrség tudta, hogy több középiskolás a szolnoki Lenin-emlékmű felrobbantására készül, Tárnoki ismerte a tervet, mégsem jelentette. Később lelkiismereti problémákra és idegkimerültségre hivatkozva kérte a kapcsolat megszüntetését.
Dezsőffy Istvánt 1969 februárjában szervezték be hazafias alapon az ifjúsági vonalra. A beszervezés után idegi tünetei jelentkeztek, elmaradt a találkozókról, végül megtagadta az együttműködést. Az apját, Várnai Lajost korábban szintén beszervezték, két írásos jelentést adott, később szóban szolgáltatott információkat. Amikor megtudta, hogy a rendőrség a fiával is foglalkozott, felháborodott és megszakította a kapcsolatot.
Nem kerül elő minden
Ungváry Krisztián tagja a Rainer M. János vezette, 13 tagú felülvizsgáló bizottságnak, amely a minősített állambiztonsági iratok felülvizsgálatát segíti. A tagok betekinthetnek a titkosított dokumentumokba és kezdeményezhetik a minősítés megszüntetését, de a titkosítást nem ők oldják fel. Bizonyos iratok nemzetbiztonsági, külpolitikai, nemzetközi jogi vagy személyvédelmi okból minősítettek maradhatnak, ezeket legalább kétévente felül kell vizsgálni.
Az ÁBTL-ben mintegy öt folyókilométernyi iratanyag található, de az állambiztonsági iratállomány már a rendszerváltás idejére sem volt teljes. Jelentős mennyiségű dokumentum pusztult el 1956-ban, később is folytak iratselejtezések és megsemmisítések. Boross Péter egykori belügyminiszter a 2018-ban megjelent Boross 90 című kötetben arról beszélt, hogy a Dunagate idején is tűntek el anyagok.
Az áldozatok magánélete is veszélybe kerülhet
Hack Péter jogászprofesszor támogatja az egykori ügynökök névsorának nyilvánosságát, de a teljes jelentések korlátozás nélküli közzétételével kapcsolatban óvatosabb. A teljes aktanyilvánosság nem az egykori ügynököket, hanem inkább a célszemélyeket hozná lehetetlen helyzetbe – fogalmazott. Egy jelentés olyan részleteket is tartalmazhat egy megfigyelt emberről, amelyeknek semmi közük a politikai tevékenységéhez: családi konfliktusok, párkapcsolatok, egészségi problémák.
A törvény azokat is érinti, akiknél jogellenesen állambiztonsági iratok vagy azok másolatai maradtak. Aki hat hónapon belül leadja az iratokat az ÁBTL-nek, az megúszhatja a birtoklás miatt kiszabható szankciókat, akár a büntetőjogi következményeket is. Az első nyilvánosságra hozott adatokból októberben már lehet keresni, a B-dossziék közzététele 2027 februárjáig tart.
