Jelentés: az amerikai demokrácia hanyatlása Európa biztonságát is veszélyezteti
Egy kedden megjelent új jelentés szerint a demokratikus intézmények és a jogállamiság gyengülése Washingtonban károsítja az Európa biztonságát megalapozó nemzetközi szabályokat és szövetségeket, miközben világszerte növeli a konfliktusok kockázatát.
A Nemzetközi Demokrácia és Választási Segítségnyújtási Intézet (IDEA) megállapította, hogy az Egyesült Államokban az ellenőrzések és normák gyengülése nyomást gyakorol a világ többi részét támogató szövetségesekre és nemzetközi szabályokra, miközben támpontokat ad a kormányoknak a hazai intézmények megtámadására.
„Bármi is történik az Egyesült Államokban, annak globális következményei vannak, és azt hiszem, ez az egyik igazán nagy történet, ami ma a világban történik” – mondta Kevin Casas-Zamora, az IDEA főtitkára egy interjúban.
A jelentés szerint az amerikai demokratikus teljesítmény hét mutatója esetében regisztráltak statisztikailag szignifikáns visszaesést, beleértve az igazságszolgáltatás függetlenségét, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, a parlament hatékonyságát, a sajtószabadságot és a szólásszabadságot. Az amerikai demokrácia mérésére használt harminc mutató közel fele 1975 óta a legalacsonyabb szintre esett vissza.
A dokumentum szerint Donald Trump amerikai elnök 2025-ben gyorsan hatalomra tett szert a végrehajtó hatalmi ágban, és a következmények messzehatóak voltak: aláásták a jogállamiságot belföldön és nemzetközi szinten, valamint próbára tették a régóta fennálló szövetségeket és a többoldalú együttműködést. Példaként említik, hogy egy tavaly februári végrehajtási rendelet utasította az amerikai külpolitikát végrehajtó tisztviselőket, hogy az elnök felügyelete alatt járjanak el, és figyelmeztetett: a politika végrehajtásának elmulasztása szakmai fegyelmi eljárást vonhat maga után.
Casas-Zamora szerint a továbbgyűrűző hatás nyilvánvaló abban, ahogyan a kormányok igazolják a demokratikus intézmények és a civil társadalom elleni támadásokat.
A stockholmi székhelyű intézet Magyarországot illetően fontos kérdésnek tartja, hogy a mostani változtatások túlmutatnak-e a korábbi intézményi struktúrák minősített többséggel történő lebontásán, és kiterjednek-e a független intézmények és olyan eljárási garanciák újjáépítésére is, amelyek leszámolnak a hatalomkoncentrációra épülő rendszer alapvető mechanizmusaival. Hazánk kapcsán – a térség más országaival, például Lengyelországgal egyetemben – azt is kiemelik, miként tudja az állam megőrizni és fejleszteni a demokráciát, és képes lesz-e visszafordítani a demokratikus hanyatlást.
Az amerikai hanyatlás egy szélesebb demokratikus recesszió része
A jelentés szerint 2025-ben 173 országból 98 – 57 százalék – mutatta legalább egy demokratikus tényező romlását az elmúlt öt évben, míg csak 55 ország javult. Ez volt a tizenegyedik egymást követő év, amikor több országban romlott a demokratikus teljesítmény, mint ahányban javult.
Az intézet egyik fő figyelmeztetése, hogy a demokratikus erózió biztonsági probléma is. A világ 2025-ben 65 erőszakos konfliktust regisztrált, ami 1946 óta a legmagasabb szám, beleértve a rekordot jelentő nyolc országok között dúló konfliktust. Jelezték azt is, hogy a hibrid politikai rendszerek – ahol léteznek demokratikus eljárások, de a politikai verseny és a végrehajtható jogok gyengék – gyakrabban keveredtek konfliktusokba, mint a teljesen autoriter rendszerek vagy a jól működő polgári demokráciák.
„Az alacsony teljesítményű demokráciák vannak ebben a nehéz helyzetben, ahol a konfliktusok feltételei valószínűbbek” – mutatott rá Casas-Zamora, aki kézzelfogható példát is említett. „Azt kell gondolnom, hogy egy teljesen demokratikus Oroszország, fékekkel és ellensúlyokkal, sajtószabadsággal, önszerveződésre képes és a köztisztviselőket felelősségre vonható civil szervezetekkel nem támadta volna meg Ukrajnát. Ez egyértelmű” – tette hozzá.
Európa továbbra is vezeti a demokratikus rangsort, de 2020 és 2025 között 77 visszaesést regisztrált 42 előrelépéssel szemben. A polgári szabadságjogok, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és a hiteles választások voltak a legnagyobb nyomás alatt álló pontok. Példaként a német tartományi választásokon befutó AfD-t is szóba hozták.
Az intézet főtitkára úgy látja, a populista-autoriter pártok vonzereje nem redukálható a demokráciaellenességre. Szavai szerint „akár tetszenek, akár nem tetszenek a populista autoriter pártok, vezetők és diskurzusok, ezek valaminek a tünetei. Annak a tünetei, hogy rengeteg ember nem érzi magát képviselve.”
„A demokrácia védelmének a biztonsági napirend középpontjában kell állnia, nem pedig lábjegyzetként” – hangsúlyozta végül Kevin Casas-Zamora.
