„Le kell jönni a közösségi médiáról” – a miniszter szerint ez már minden család problémája
A közösségi média már a jobb hátterű családok gyerekeinek teljesítményére is hatással van Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. A miniszter a Kossuth rádiónak adott interjújában a PISA-felmérések eredményeiről, a szülők szerepéről és a magyar oktatási rendszer átalakításáról is beszélt.
Lannert Judit arra hívta fel a figyelmet, hogy a PISA-adatok szerint világszerte éppen a legjobb hátterű gyerekek körében romlik a legnagyobb mértékben a teljesítmény. Ez azt mutatja, hogy a probléma már nem választható szét egyszerűen hátrányos és nem hátrányos helyzetű családokra – fogalmazott.
A miniszter szerint a szülőknek ebben nagy szerepük van, mert egyre kevesebb idő jut a gyerekekre, pedig már egészen kicsi korban sokat kellene velük beszélgetni. Különösen problémásnak tartja, ha túl korán telefon és más digitális eszközök kerülnek a gyerek kezébe. Arra is figyelmeztetett, hogy a gyerekek a szülők viselkedését tekintik mintának, ezért nem sokat ér, ha a felnőttek közben folyamatosan a közösségi médiát használják.
A magyar eredményekről szólva Lannert azt mondta, az ország a környező államokhoz képest is veszít a korábbi pozíciójából. Ennek hátterében a közösségi média túlzott térnyerése és az olvasási szokások megváltozása is ott van. Hozzátette: a magyar oktatási rendszer túlkontrollált, ami tovább ront a helyzeten, az autonómia hiánya pedig gyengíti az iskolákat.
Az oktatás tartalmáról szólva azt mondta, nem érdemes szembeállítani a tényszerű tudást és az összefüggések megértését. „Kellenek tények ahhoz, hogy tanuljunk, de minél több tényt tuszkolunk bele a tananyagba, annál kevesebb idő van gondolkozni” – fogalmazott. A szövegértést nem lehet csak az alsó tagozat feladatának tekinteni, később is foglalkozni kell vele.
Az oktatási rendszer átalakítását is folytatják. A tankerületi központoknak a jövőben inkább koordináló szerepet szánnak, a tankerületi tanácsokba pedig az önkormányzatok képviselőit is bevonnák. A Klebelsberg Központ kontrollszerepe megszűnne, és kutató-fejlesztő háttérintézménnyé alakulna. „A Klebelsberg nem feltétlenül ilyen állománnyal fogja folytatni” – jegyezte meg a miniszter.
A tanárok teljesítményértékelését szintén átalakítanák. Lannert szerint a korábbi rendszer túl szorosan kötötte össze a tanulói és a pedagógusi teljesítményt, ami nem volt igazságos. A nemzetközi tapasztalatok alapján az ilyen megoldások inkább frusztrálják a tanárokat, ezért az értékelésnek inkább a visszajelzésről és a segítségről kellene szólnia, nem a versenyeztetésről.
A pedagógusok mellett dolgozó iskolai segítő személyzet helyzetén is változtatnának. Lannert szerint pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensekből, valamint más, a tanárok munkáját segítő szakemberekből nincs elég az iskolákban.
Az új oktatási minisztérium már dolgozik az átfogó oktatási stratégián, amelyhez új törvényekre és a Nemzeti Alaptanterv átalakítására is szükség lehet. A miniszter azt szeretné, ha a változásokból már az év végére látszana valami, és a következő tanévben elindulnának az újítások.
