Mi lesz a magyar ingatlanpiaccal és a gazdasággal, ha mindenkit elvisznek a rendőrök?
A kormányváltás után felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint a NER és a magyar ingatlanpiac, illetve az építőipar szoros kapcsolatban áll egymással. Azóta egyre több gazdasági ügyben indult vizsgálat, és alapvető kérdéssé vált, hogy ezek az eljárások milyen hatással lehetnek az ingatlanszektoron keresztül a magyar gazdaságra.
A minap a Bayer Construct csődvédelme, a zuglói városközpont 300 milliárd forintos vételárának kifizetése körüli vita, most pedig Jellinek Dániel, az Indotek-csoport vezetőjének előállítása borzolta a kedélyeket. Ráadásul könnyen lehet, hogy még számos ügy kerül reflektorfénybe.
Az építőipar jelentős foglalkoztató: a KSH adatai alapján mintegy 370-380 ezer embernek ad munkát, és több tízezer kisebb-nagyobb vállalkozásból áll. Az ágazat önmagában a hazai GDP 5-6 százalékát teszi ki, a beszállítói láncokkal, alapanyaggyártással és a teljes ingatlanpiaci szektorral együtt pedig a magyar gazdasági kibocsátás több mint 10-12 százalékáért felelős.
Az építőipar jelenleg nincs könnyű helyzetben: júliusban az egy évvel korábbinál 12,2, az előző hónaphoz képest 4,6 százalékkal kisebb volt az építőipari termelés volumene. A közműépítés, valamint az út- és vasútépítés teljesen bezuhant, és a megkötött új szerződések sem adnak okot túl sok bizakodásra.
Koji László, az ÉVOSZ elnöke szerint az átvilágításokat a lehető leggyorsabban le kell zárni, mert azok nem csupán a nagy generálkivitelezőket érintik. „A kérdés az, hogyan lehet az átvilágításokat minél gyorsabban végig vinni, mert ez nem egyszerűen a generálkivitelezőket érinti, hanem több száz alvállalkozót és több ezer munkavállalót is.”
A vizsgálatoknak nemcsak jogi és tulajdonosi, hanem kézzelfogható gazdasági következményei lehetnek: lelassulhatnak a műszaki és pénzügyi folyamatok, a teljesítésigazolások, a kifizetések, miközben a vállalkozók egyre tovább várhatnak a pénzükre. „Minden ilyen vizsgálat elbizonytalanítja a műszaki és a pénzügyi folyamatokat is, lelassulhatnak a teljesítésigazolások, a vállalkozók pedig várnak a pénzükre. Ez pedig hozzájárulhat az építőipari lánctartozás további növekedéséhez.”
Egy nagy generálkivitelező fizetésképtelensége nem feltétlenül áll meg a vállalat határainál, hiszen ha egy meghatározó szereplő nem tud fizetni, az alatta lévő alvállalkozói láncban is komoly likviditási problémák keletkezhetnek. Egy kisebb cégnek már néhány hónapnyi kifizetetlen számla is a működése végét jelentheti.
Koji László szerint az nem lehet cél, hogy azok is veszteséget szenvedjenek el, akik bizonyíthatóan teljesítették a szerződésben vállalt munkát. „Senkinek nem lehet az a célja, hogy közben a megrendelő sérüljön. Vannak olyan projektek is, ahol nem az állam a megrendelő, hanem a magánszektor, adott esetben maga a lakosság vagy egy ingatlanfejlesztő. Egy ilyen folyamatnak ezért széles körű kihatása lehet.”
Az állami beruházások esetében különösen fontos, hogy az igazolt teljesítést végző alvállalkozók megkapják a pénzüket akkor is, ha a generálkivitelezőnél komoly vizsgálat zajlik. „Az állami munkáknál ilyen helyzetben is az lenne a fontos, hogy az alvállalkozói kört kifizessék, még akkor is, ha a nyertes generálkivitelezőnél komoly átvilágítás zajlik. Akinek a teljesítése igazolt, annak meg kell kapnia a pénzét.”
Az ingatlanpiacon a probléma még látványosabb lehet. Ha egy nagy fejlesztő vagy kivitelező finanszírozása meginog, a folyamatban lévő projektek csúszhatnak, szélsőséges esetben félkész állapotban maradhatnak. Ez nemcsak a beruházót és a kivitelezőt érinti: veszélybe kerülhetnek az alvállalkozók, a beszállítók, és azok a vásárlók is, akik már előszerződést kötöttek vagy jelentős összeget fizettek be egy még el nem készült lakásra.
A kínálati oldalon egy elhúzódó beruházási visszaesés idővel az új lakások számát is csökkentheti. Ha egyszerre nő a kereslet és szűkül a kínálat, annak természetes következménye lehet az árak további emelkedése, ami éppen azok lakhatási helyzetét nehezítheti, akiket a támogatási programok eredetileg helyzetbe hoznának.
Koji László szerint „a szakma most azt is érzékeli, hogy könnyen kialakulhat egyfajta megbélyegzés. Ha egy állami munkán egy nyertes generálkivitelező egy kiváló gépészeti vagy más szakági céggel dolgozott együtt, attól még az alvállalkozó nem válik automatikusan érintetté vagy felelőssé.”
A politikai és jogi felelősség kérdését ki kell vizsgálni, ahol pedig szükséges, annak következményeit le kell vonni. Egy gazdaság azonban nem működhet úgy, hogy közben minden szereplő minden megrendeléstől és minden üzleti kapcsolattól fél. „Nyugtalanságot és bizalmatlanságot kelt a szakmában ez a helyzet, ezért is lenne fontos, hogy minél előbb tisztázódjanak a dolgok” – összegzett Koji László.
