Javultak a lombikkezelések eredményei 2025-ben
2025-ben kevesebb páciens és kevesebb petesejt-leszívás mellett javultak a hazai lombikkezelések terhességi eredményei. A friss embriótranszfereknél 27,01 százalék, a fagyasztott embriótranszfereknél 28,77 százalék volt a terhességi arány a teljes betegpopulációban. A kedvezőbb prognózisú referencia-csoportban ugyanez 35,03, illetve 31,50 százalékra jött ki – derül ki a Humánreprodukciós Igazgatóság elemzéséből.
A HRI most először tette közzé a 2024-re és 2025-re vonatkozó intézeti szintű elemzését, amely egységes adatok alapján mutatja meg a magyar asszisztált reprodukciós ellátás eredményességét. A jelentés szerint a két év adatai még nem elegendők hosszú távú trend megállapításához.
Kevesebb páciens, magasabb terhességi arány
A teljes betegpopulációban 2024-ben 10 379 páciens vett részt meddőségi ellátásban, 2025-ben már 9897, ami 482-vel kevesebb. A petesejt-leszívások száma 10 834-ről 10 218-ra csökkent. A friss embriótranszferre vetített terhességi arány a teljes betegkörben 24,99 százalékról 27,01 százalékra, a fagyasztott embriótranszfereknél 25,62-ről 28,77 százalékra nőtt.
A referencia-csoportban a friss embriótranszferek terhességi aránya 32,26-ról 35,03 százalékra, a fagyasztott embriótranszfereké 28,39-ről 31,50 százalékra emelkedett.
Szabályozási és finanszírozási változások
A háttérben több finanszírozási és szabályozási változás áll. Ezek között volt az ötnapos blasztociszták és a fagyasztott embriók beültetésének finanszírozási ösztönzése, az egy embrió visszaültetésének előtérbe helyezése, valamint a transzferek között korábban kötelező három hónapos várakozási idő eltörlése.
A jelentés szerint lerövidült az egészséges gyermek megszületéséhez szükséges idő, miközben csökkent az ikerszülések aránya is. Az intézetek számára 2024-től már folyamatos, egységes adatgyűjtés működik a Humánreprodukciós Regiszteren keresztül.
Jelentős különbségek az intézetek között
A referencia-csoportban 2025-ben a friss embriótranszferhez kapcsolódó terhességi arány 23,4 és 50,4 százalék között mozgott. A fagyasztott embriótranszfereknél még nagyobb volt a különbség: 13,2 és 53,6 százalék közötti értékeket mértek, ami több mint 40 százalékpontos eltérés.
A HRI kiemeli, hogy ezeket az adatokat nem lehet rangsorként értelmezni, mert az eredményt befolyásolja a páciensek életkora és állapota, a meddőség oka, a korábbi sikertelen kezelések száma, valamint az infrastruktúra és a személyzet tapasztalata is.
Intézeti eredmények
A 13 vizsgált intézet közül kilencben egyaránt emelkedett a friss és a fagyasztott embriótranszferekhez kapcsolódó terhességi arány. A friss embriótranszfer mutatója a Gazdagréti intézetben nőtt a legnagyobb mértékben, 13,4 százalékponttal, míg a fagyasztott embriótranszfereknél a Semmelweis Egyetem Asszisztált Reprodukciós Osztályán 20,8 százalékpontos emelkedést mértek.
Angyalföldön mindkét mutató romlott: a friss embriótranszferhez kapcsolódó terhességi arány 6,8, a fagyasztott embriótranszferé 3,1 százalékponttal csökkent.
Az életkor kulcskérdés
A hazai ellátásban részt vevő nők között a 35 év felettiek felülreprezentáltak. A 2025-ös adatok szerint a meddőségi ellátásban részt vevő nők 17,43 százaléka volt 41 év feletti, szemben a 2024-es 18,87 százalékkal. Az első gyermek vállalásának átlagéletkora 2025-ben 29,47 évre emelkedett.
2011 és 2025 között a 15–49 év közötti nők száma 13 százalékkal, a 20–39 éves korosztályé pedig csaknem 22 százalékkal csökkent. A jelentés szerint a gyermekvállalás halasztása mögött összetett társadalmi és gazdasági okok állnak, amelyekhez a termékenységgel kapcsolatos hiányos ismeretek is hozzájárulnak.
Ikerszülések aránya csökkent
A 2024-es adatok alapján a becsült kumulatív élveszülési arány a teljes betegpopulációban 26,4 százalék, a referencia-csoportban 37,16 százalék volt. Az ikerszülések aránya 2024-ben 8,10 százalékra csökkent, ami a nemzetközi 13 százalékos célérték alatt van.
A HRI szerint a kedvező változások hátterében feltehetően szerepet játszanak az elmúlt évek reformjai, valamint az is, hogy az intézetek rendszeres visszajelzést kaptak saját eredményeikről. Az ok-okozati kapcsolat bizonyításához ugyanakkor hosszabb idősor szükséges.
