Kemény üzenetet kapott a Tisza-kormány, nem engednek a bankok
A Tisza-kormány és a hazai bankok közötti tárgyalások nem vezettek eredményre a kamatstop jövőjéről. Az új kabinet a nyár elején jelentette be, hogy szeptember végével kivezetné az előző kormányzat által életre hívott kamatstop intézményét, azonban a tervekkel ellentétben az intézkedés mégsem szűnik meg.
A kamatstop 2021 elején lépett hatályba, amikor a referenciakamatok meredek emelkedésnek indultak. Ennek révén több százezer hitelesnek rögzítették 2 százalék körüli kamaton a hitelét. Azóta sok ügyfél kilépett a konstrukcióból, főleg miután a piaci szereplők és a Magyar Nemzeti Bank is ezt javasolta, több mint kétszázezer család viszont mostanáig benne maradt. Az előző kormány félévente meghosszabbította a kamatstopot, legutóbb a választások után, áprilisban határozatlan időre.
Már a bejelentés is furcsa volt
A Tisza-kormány júniusban egy kormányzati dokumentumban jelezte, hogy szeptember végével kivezetné a kamatstopot, mivel az jelentős terheket rótt a szektorra és az államra, és tovább nem fenntartható. Boda Nikoletta, a pénzügyminisztérium államtitkára azonban egy parlamenti viszontválaszában bejelentette, hogy a kormány mégsem vezeti ki a kamatstopot. Az államtitkár elismerte, hogy a kormány több körben egyeztetett a Magyar Bankszövetség képviselőivel a kivezetésről, de nem sikerült olyan megoldásban megegyezni, amely kellő garanciát jelentett volna arra, hogy a kivezetés ne jelentsen az érintett ügyfelek számára jelentős tehernövekedést. Kiemelte, hogy a kormány számára az érintett ügyfelek védelme alapvető szempont, így egyelőre nincs megállapodás, és ennek hiányában a kamatstop változatlan feltételek mellett fennmarad.
A bankok nem engednek
A döntés hátteréről a Magyar Bankszövetséget is megkérdezték. A szövetség azt írta: tagsága álláspontját képviselve folyamatos konstruktív szakmai egyeztetést folytat a kormányzati szereplőkkel a bankszektort és gazdaságot érintő legfontosabb kérdésekben. Leszögezték, hogy a piaci működés, a kiszámítható szabályozási környezet és a hosszú távú pénzügyi stabilitás szempontjából a rendkívüli intézkedések csak átmeneti jelleggel indokoltak.
„Ez a kamatstop esetén is igaz: volt egy időszak, amikor valóban indokolt volt ez az intézkedés, azonban mostanra gazdaságilag sem indokolt és alkotmányos alapon sem támasztható alá a fenntartása. Ráadásul olyanoknak is segít, akik erre nem szorulnak rá” – emelték ki. Az intézkedés torzító hatásait jól szemlélteti, hogy a bankok kamatstop miatti veszteségeinek 30 százaléka az adósok 5 százalékához kötődik, akik az átlagosnál jóval magasabb jövedelem mellett vettek fel hitelt, esetenként több száz millió forintos ingatlanok vásárlására. Aláhúzták, hogy ők ilyen jellegű állami védőhálóra nem szorulnak rá.
A Bankszövetség szerint a jövőben a széles körű, általános intézkedések helyett a valóban rászoruló, sérülékeny ügyfelek célzott támogatása jelentheti a leghatékonyabb és legfenntarthatóbb megoldást. Levelüket azzal zárták, hogy kiemelten fontosnak tartják, hogy az ilyen jelentőségű kérdésben a párbeszéd folytatódjon. A Bankszövetség továbbra is a pénzügyi stabilitást, a kiszámítható szabályozási környezetet és az össztársadalmi érdek figyelembevételét szem előtt tartva képviseli álláspontját.
Hogy ezt elfogadja-e a kormány, egyelőre kérdéses.
