Koncessziós köztársaság: több tízezer milliárd forintnyi üzlet hosszú évtizedekre
Autópályák, hulladékgazdálkodás, trafikok és kaszinók: az elmúlt 16 évben a kormány több olyan piacot adott hosszú időre magánszereplőknek, amelyek korábban állami vagy erősen szabályozott keretek között működtek. A konstrukciók mögött milliárdos beruházások, monopóliumok és évtizedekre szóló bevételi lehetőségek állnak – az autópálya-koncesszió önmagában több mint 23 ezer milliárd forintos fizetési kötelezettséget jelent.
A koncesszió normális esetben arról szól, hogy az állam egy feladatot átenged egy magánszereplőnek, cserébe az vállalja a beruházási, működési vagy finanszírozási kockázatot. A hazai rendszer nagyságrendje azonban más dimenziót képvisel: az autópálya-hálózat jelentős részét 35 évre, a teljes hulladékgazdálkodási rendszert szintén 35 évre, a dohány-kiskereskedelmet eredetileg 20 évre, a kaszinók egy részét pedig több évtizedre adták át.
Autópálya-koncesszió: 23 ezer milliárdos állami kötelezettség
A 2022-ben kötött szerződés alapján az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 2057-ig üzemelteti, tartja fenn és fejleszti a gyorsforgalmi úthálózat jelentős részét. A konstrukció mögött a Themis és más magántőkealapokon keresztül Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei állnak.
A jelenlegi feltételek szerint a magyar állam 35 év alatt nettó 23 196 milliárd forintot fizethet ki az MKIF-nek. 2026 szeptemberéig már mintegy 870 milliárd forint került a koncesszorhoz, 2030-ig további nettó 1986 milliárd forint kifizetéssel számoltak. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szerint óránként 77 millió forint kiadást jelentene a koncesszió.
Az összeg nem tekinthető egyszerűen veszteségnek, mivel az állam szolgáltatást, üzemeltetést és fejlesztéseket kap érte, az útdíjbevételek pedig nála maradnak. A valódi kérdés, hogy ugyanezt a színvonalat mennyiért tudta volna előállítani az állam vagy más piaci szereplő.
Hulladékgazdálkodás: a MOHU 35 éves rendszere
A Mol 2023. július 1-jén vette át az országos rendszer koncessziós működtetését a MOHU-n keresztül, évi 4–5 millió tonna hulladék kezelésére. A MOHU ellenértékét a közszolgáltatási és intézményi díjak, valamint a hulladék értékesítéséből származó bevételek adják, miközben a koncesszor koncessziós díjat fizet az államnak.
A MOHU 2024-ben 50 milliárd forintos veszteséggel zárt, 2025-ben az üzletágak együttesen 431,7 milliárd forint nettó árbevételt és mínusz 47,8 milliárd forint adózott eredményt produkáltak. Az első tíz évre 185 milliárd forintos gördülő fejlesztési terv szerepel, a Mol 2023–2024-ben 90 milliárd forinttal emelte a MOHU tőkéjét.
Trafikok: ezermilliárdos árbevételű monopólium
A dohány-kiskereskedelem 2013. július 1-jétől állami monopólium, amelyet koncessziós szerződésekkel engedtek át. Az eredeti koncessziós időtartam 20 év, ma mintegy 5800 trafik működik. A valódi üzleti koncentráció a központi ellátási monopóliumnál látható.
Az Országos Dohányboltellátó Kft. 2025-ben 1143 milliárd forint árbevételt ért el, 3,5 milliárd forint koncessziós díjat fizetett és 11,4 milliárd forint adózott eredményt termelt. A társaság 2015 óta több mint 40 milliárd forint koncessziós díjat fizetett. Tulajdonosi oldalon 51 százalékban a Tabán Trafik Zrt., 49 százalékban a BAT Pécsi Dohángyár Kft. áll, előbbi Sánta János és családjának érdekeltsége.
Kaszinók: kisebb piac, kiemelkedő profit
A budapesti öt kaszinóra vonatkozó koncesszió 2056. március 31-ig érvényes, az üzemeltető LVC Diamond csoport Garancsi Istvánhoz és Habony Árpádhoz köthető. Ugyanez a cégcsoport három online kaszinót is működtethet 2056-ig. A soproni kaszinó koncesszióját 2026-ban további 35 évvel, 2061-ig hosszabbították meg a Garancsihoz köthető CAI Hungary Kft. számára.
A budapesti koncesszió dokumentuma szerint a Las Vegas Casino öt egység után évente 5,071 milliárd forint koncessziós díjat fizetett volna. A koncessziós díj a játékadó számításánál figyelembe vehető, ami 2014 és 2025 között mintegy 59,4 milliárd forinttal csökkenthette a külön megfizetendő játékadót, miközben a kaszinóüzemeltető cégeknél mintegy 142,6 milliárd forint osztalék azonosítható ugyanebben az időszakban.
Nincs egyetlen korrekt adófizetői árcédula
Ha egyetlen számot keresünk arra, mennyibe kerültek a koncessziók az adófizetőknek, arra nincs szakmailag korrekt válasz. Az autópályánál több mint 23 ezer milliárd forintos szerződéses állami fizetési kötelezettség áll fenn; a hulladéknál több száz milliárdos éves árbevételű rendszer működik; a trafikoknál és kaszinóknál az állami bevétel és a magánszereplők profitjának aránya a releváns mérőszám.
A négy konstrukciót nem szabad mechanikusan összeadni. Az viszont látszik, hogy az állam évtizedekre kötötte le mozgásterét olyan piacokon, amelyek közül több kiemelkedően jövedelmező. A valódi tétje annak, hogy a hosszú távú szerződés a beruházó kockázatvállalását vagy az állam kiszolgáltatottságát betonozza-e be.
