Öt célt jelölt ki a kormány a gazdaság átalakítására
A gazdaság és a versenyképesség újraindítása volt a fő téma a GKI Gazdaságkutató Magyar Gazdaság 2030 – Versenyképesség beindítva című konferenciáján. A nyitóelőadást Hannya Nimer, a GKI Gazdaságkutató Zrt. igazgatósági elnöke tartotta, aki szerint 2026 jó kiindulópont egy új gazdaság alapjainak lerakásához, ha viszont ez nem sikerül, akkor 2030-ban ugyanezekről a problémákról lehet majd beszélgetni.
Romló bizalmi index
Hannya Nimer ismertette: a GKI fogyasztói bizalmi indexe tavasszal négy és fél éve nem látott magasságba jutott, mivel az ország bizalmi előleget adott az új kormánynak. Mostanra viszont jelentősen romlott. Ez is mutatja, hogy a bizalmat ki kell érdemelni – tette hozzá. A GKI folyamatosan monitorozza majd a gazdaság helyzetét, és rendszeresen jelentést ad róla. Kiemelte: 2030-ban nem tervekkel, hanem eredményekkel lehet majd választ adni arra a kérdésre, hogy készen áll-e Magyarország a következő évtizedekre.
Kifulladt a gazdasági modell
Porcher Áron, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a vállalkozásoknak mindössze 28 százaléka tervez a következő 12 hónapban beruházásokat. 2014-ben ez az arány még 77 százalék volt. A kormány feladata most az, hogy ezt visszatornázzák a 12 évvel ezelőtti szintre. Rámutatott: ha kitolják a beruházásokat, később lesz termelékenység, később vezetnek be új termékeket, és megtorpan a növekedés. Az eddigi gazdasági modell szerinte kifutotta az idejét, mert alapvetően olcsó munkaerőre épült. A kormány tudásalapú gazdaságot szeretne építeni, és nem egymillió új munkahelyre van szükség, hanem egymillió jól fizető munkahelyre. Magyarország termelékenysége az elmúlt 15 évben stagnált, jelenleg az uniós átlag 70 százalékán áll.
Több lábon álló gazdaság
A kormány diverzifikálni szeretné a gazdaságot, hogy ne csak például autógyárakra koncentráljon az ország. A nagy multik behívása mellett a kkv-kat is jelentősen fejleszteni kell. Ez hosszabb és lassabb folyamat, de ebben van a jövő. A kkv-k a foglalkoztatás 65 százalékát fedik le, de nagyon kevesen exportálnak. A kis cégeknek a 10 milliós magyar piac helyett a 440 milliós uniós piacra kell kilépniük. Az egyik kitörési pont a digitalizáció: miközben a lakosság 69 százaléka használja a mesterséges intelligenciát, addig a vállalkozásoknak mindössze 7,4 százaléka, az EU-ban ez csaknem 20 százalék. A növekedéshez energetikai fejlesztésekre is szükség van, mert a magyar fogyasztás 20 százalékát importálni kell. Kiemelten fontos az uniós források hazahozása, a tárolókapacitások növelése és a diverzifikálás, például a szélerőművi fejlesztések.
Az öt cél
A Ganz Ábrahám programban hét területet neveztek meg: turizmus, ipar, fogyasztóvédelem, vállalkozások, kereskedelem, energia és külgazdaság. A kormánynak öt célja van a gazdasággal: a termelékenység az uniós átlag 70 százalékáról 80 százalékra bővítése, az exportvállalkozások arányának növekedése 8 százalékra, a kkv-részesedés növelése a vállalati exportárbevételből, a K+F ráfordítás növelése a GDP 2 százalékára, valamint a GDP-növekedés 3-4 százalékra emelése.
Április 12. fordulatot hozott
Bod Péter Ákos, volt jegybankelnök, a GKI Gazdaságkutató Zrt. felügyelőbizottsági elnöke szerint más a mostani energetikai krízis, mint a hetvenes évek olajválsága volt, mert az Európai Unió már tanult a korábbiakból. Az ukrajnai háború kitörése óta Európa mérsékelte az oroszországi gáztól való függését. Az energiaválságok mellett súlyos problémának nevezte az államadósságok növekedését. Az eurózóna ebből a szempontból jól áll, ezért is lenne fontos, hogy Magyarország csatlakozzon hozzá. A forintra rátérve megjegyezte: áprilisban, a választások után fordulat állt be, és erősödésnek indult a magyar fizetőeszköz. A hitelminősítésekről szólva bízni lehet abban, hogy ezen a téren is sikerül javítani. Magyarországon az állami normák és képességek jelentősen romlottak, a magyar állam nagy, költséges és nem fenntartható, ezért ütőképes államra van szükség.
